A kérdés egyáltalán nem szónoki. Az amerikai hadsereg napok alatt foglalta el Irakot, a villámháborút megnyerték ugyan, de nem tudtak demokratikus viszonyokat teremteni, elveszítették a békét, állandósultak a terrorista események, a síita, szunnita, kurd belvillongások, a merényletek, a robbantások és az amerikaiak 2011-es kivonulása után vákuum keletkezett, csak idő kérdése volt, hogy a szélsőséges terrorista csoportok közül mikor fog egy szervezet megerősödni.
Megjelent a színen az Al-Kaidához közel álló Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű szunnita milícia, kitűnően felfegyverzett csapatai megkezdték Irak elfoglalását, a kormányerők képtelenek ellenállni, feltartóztathatatlanul vonulnak Bagdad felé, újabb és újabb városokat, területeket vonnak fennhatóságuk alá. Bevallott céljuk megdönteni a kormányt. Több forgatókönyv rajzolódik ki, sok elemző a megoldást Irak három részre szakadásában látja, hiszen szerintük Irak egy kreált állam, soha nem volt és nem is lehet egységes, síita, szunnita és kurd államocskákat vizionálnak. Ez a szcenárió már csak azért sem valósulhat meg, mert a törökök a kurd fóbia miatt hevesen ellenzik, számukra egy lehetséges kurd állam veszélyt jelenthetne Törökországra nézve, aktivizálhatná kurdjaikat is. Ha az ILIÁ megdönti a Malaki-kormányt, Irak déli, síiták által lakott része Iránhoz kerülhet, az ILIÁ pedig Bagdadtól a kurdok által lakott területeken át Szíriáig terjeszthetné ki befolyását, bevonulhatna Libanonba, sőt, az amerikaiakkal jelenleg a legszorosabb szövetségi viszonyt ápoló Jordániába is. Vasárnap Lindsay Graham szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának a tagja megkongatta a vészharangot. Azt fejtegette, hogy Irak szétszabdalásának megakadályozására az Egyesült Államoknak szövetségre kellene lépnie Iránnal, az „ellenséggel”, ahogyan a második világháború alatt is szövetségre léptek Hitler legyőzése érdekében Sztálinnal. Mike Rogers, a képviselőház hírszerzési bizottságának republikánus elnöke a Fox News televíziós csatornának kijelentette, hogy most már késő hetekig-hónapokig tartó megbékélési tárgyalásokat folytatni Irakban, mert „egy Al-Kaida-hadsereg” menetel Bagdad felé. Meg kellene szervezni a szomszédos arab államok közös fellépését is, amelyet Amerika hírszerzési eszközökkel, sőt, légi csapásokkal is támogathatna. Szerinte az ILIÁ nemcsak a régió számára jelent veszélyt, de Európára és az Egyesült Államokra is, s egy újabb szeptember 11-ről vizionált. Hídfőállásaikból merényleteket szervezhetnének Amerikában, hiszen céljuk az amerikai befolyás gyengítése Közel-Keleten. Vasárnap este Obama elnök az iraki kormány megsegítésére végrehajtandó, esetleges légi- és dróncsapásokat attól tette függővé, hogy Maliki képes-e áthidalni a síiták és a szunniták közötti, általa eddig csak elmélyített ellentéteket. Ott vagyunk, ahol voltunk, s az ILIÁ csapatai vonulnak Bagdad felé.
