Tóth Bálint erdélyi szóvivő kijelentette: nem tarthatnak tiszteletben olyan törvényeket, amelyek szimbólumaink, nyelvünk, íróink ellen irányulnak, ez a megalkuvó politikusokra jellemző. Azokat a jogszabályokat azért alkották, hogy nyomást gyakoroljanak az erdélyi magyarságra. E két zászlót két nappal ezelőtt a Székely Nemzeti Tanács vezetői megpróbálták helyére tenni, de ez nekik nem sikerült, ezért a vármegyések úgy döntöttek, nem beszélnek, hanem cselekednek. Huszonnégy órás őrséget állnak, és megvédik a székely zászlókat a városvezetés vagy a karhatalom jóváhagyása nélkül is – hangsúlyozta a szóvivő, aki arra kérte a kézdivásárhelyieket, szenteljenek nagyobb figyelmet a két zászlónak.
Szőcs Zoltán erdélyi elnök azt üzente az erdélyi magyarságnak, Székelyföldnek, hogy ezen akció példázza, nem érdemes a politikusok ígéreteire várni, ők nem a székely nemzetnek akarnak megfelelni, hanem a megszálló román kormánynak, rájuk nem számíthatnak. Mi nem politizálunk, nem beszélünk, mi cselekszünk! Cselekedjen hát minden magyar! – mondotta a vármegyések erdélyi vezetője.
A rövid sajtótájékoztató után a nyolc vármegyés helyet foglalt a szobor előtti padokon, és Wass Albert-könyvekből olvastak fel részleteket. „Nem véletlenül esett a választásunk Wass Albertre – hívta fel a figyelmet Tóth Bálint –, hiszen a román hatalom számára a zászlók mellett ő a másik tüske, még halála után is félnek tőle, mi az általa írt könyvekből kaphatunk erőt, ami egységbe tud tömöríteni minket.”
Időközben a rendőrség egyik munkatársa a kereskedelmi bank elől megpróbálta lefilmezni a vármegyéseket, de amikor észrevették, eltűnt. Fél tízkor Kelemen Zoltán és Vasilică Morogan rendőr érkezett a szoborhoz azzal, hogy telefonértesítést kaptak, miszerint a főtéren fiatalok „bizonyos tevékenységet folytatnak”, ezért igazoltatni kell őket. Az igazoltatás elmaradt, miután az egyik rendőr valakivel telefonon beszélt, majd szó nélkül visszaültek a rendőrkocsiba és elmentek.
Bokor Tibor polgármester a zászlók újrakitűzése kapcsán rögtönzött sajtótájékoztatón ismertette álláspontját. Elmondta: végleges táblabírósági döntés született, ami arra kötelezte a városvezetést, hogy a Gábor Áron térről távolítsák el a székely zászlókat. „Én törvénytisztelő ember vagyok, és a jogszabályokat akkor is betartom, ha azokat nem az én szájam íze szerint hozzák meg. Véleményem szerint kis túlzás volt az ítéletben, el tudom azt fogadni, hogy középületről le kellett venni a székely lobogót, de a törvény nem vonatkozik köztérre. Onnan is levettük utolsó nap, de nemsokára két nagyméretű székely zászlót fogunk felvonni Semjén Zsolt jelenlétében a volt kaszárnya előtti világháborús emlékműnél, mivel a bírósági döntés csak a Gábor Áron térre vonatkozik” – magyarázta a polgármester. Ki­emelte: a törvény őt arra kötelezi, szólítsa fel azokat, akik a székely zászlókat kitűzték, hogy távolítsák el, ha nem teszik meg, rajtuk kérhetik számon. „Köztéren engedélyt kellett volna kérniük, de ezt nem tették meg, s ha kérték volna, sem adhattam volna meg a végleges bírósági döntés miatt” – hangsúlyozta a városvezető.
A Háromszék kérdésére, miszerint ellentmondás áll fenn a legutóbbi sajtótájékoztatón elmondottak és a tartórudak eltávolítása között – Bokor akkor azt nyilatkozta, hogy a zászlótartókat nem szerelik le, mivel március 15-én és a városnapok alkalmával ismét felhúzzák a székely zászlókat –, az elöljáró így válaszolt: a volt kaszárnya elé elkészültek a tartóoszlopok, de esztétikai szempontból nem felelnek meg, ezért döntöttek úgy, hogy a szobor melletti, leszerelhető-átszerelhető tartóoszlopokat helyezik át a világháborús emlékműhöz.
Tegnap délután egyébként még helyükön lobogtak a székely zászlók.