Érdeklődésünkre Gáj Nándor, a Művészeti Népiskola igazgatója elmondta, a tisztségjegyzék megváltoztatását egy 2008-as kormányhatározat írja elő, amit eddig az iskola nem alkalmazott, életbe ültetésével nem a tanárokat kívánják hátrányos helyzetbe hozni, csupán törvény szerint járnak el. A menedzser hangsúlyozta, leépítés nem lesz, és a szakértőkké és oktatókká minősített pedagógusok közül csak ötnek csökken a fizetése, a többiek azért nem veszítenek bérükből, mert tanítanak egy másik iskolában is, ami feljogosítja őket arra, hogy megtartsák tanári fizetésüket.
Az öt érintett egyike, Szilágyi Zsolt Herbert a Háromszék megkeresésére elmondta, az átminősítéssel jelenlegi fizetése 39 százalékát veszíti el, ráadásul nem lesz jogosult pluszórák tartására, és az eddigi tizennyolc óra helyett heti huszonnégy órás tanítási normával kell dolgoznia kevesebb bérért. Szilágyi hangsúlyozta: az intézmény oktatói számára megszűnik a tanároknak járó vakáció, a bérezésben nem tükröződik a megszerzett szakmai fokozat, ezért szerinte kérdéses, hogy a felsorolt hátrányok miatt az intézmény hány értékes tanárt tud megtartani.
Az átszervezésről, profilbővítésről megkérdeztük az iskolát fenntartó megyei tanács elnökét. Tamás Sándor elmondta, az intézmény neve is jelzi, hogy művészeti és népiskola, eddig ellenben csak a művészeti hivatását töltötte be, ősztől ezen kívánnak változtatni. Első lépésben a zabolai és a kommandói tábort adták át az iskolának, ezáltal bővült az intézmény vagyona és feladatköre, a struktúra további bővítését pedig a felnőttképzés beindításával valósítják meg. Kérdésünkre, hogy a tervezett új szakok között szerepel-e a pincér-, autószerelő- és kertészképzés, mint ahogy arról az iskolában már többen beszélnek, a megyevezető azt válaszolta: sem cáfolni, sem megerősíteni nem akarja, egyelőre tárgyalásokat folytatnak szakcégekkel, konkrét döntést még nem hoztak az új szakokról. „Olyan képzésekkel kívánjuk bővíteni a jelenlegi kínálatot, hogy azoknak értelme, haszna, eredménye legyen, a képzésben részt vevőknek munkakereseti lehetőséget jelentsen” – mondta.
A sepsiszentgyörgyi Művészeti Népiskolát az ország többi hasonló intézményével együtt a megyésítéssel egy időben, 1968-ban hozták létre azzal a céllal, hogy előadókat, népművészeti alkotókat képezzenek, a szélesebb néptömegeknek lehetőséget biztosítsanak a művészetek különböző ágaiban való elmélyülésre – olvassuk Gáj Nándor igazgatónak az iskola történetét ismertető írásában. Arra is kitér, hogy az iskolákban egyre inkább teret veszített a zenei oktatás, ezt az űrt is pótolni igyekszik a Művészeti Népiskola. Az intézményvezető ugyanitt hangsúlyozza: „Egyre inkább globalizálódó világunkban fokozottan szükség van a szépérzék fejlesztésére, a művészetek iránti nyitottság és igény ébrentartására. Iskolánk és a romániai művészeti népiskolai hálózat ezen a téren akar a művészetek iránt érdeklődők, azt felkarolók vagy abban elmélyülni akarók segítségére lenni.”
Az elmúlt negyvenhat év alatt sikerült ezt a célt követni, az intézmény mindenkori tanárai és igazgatói ennek jegyében oktattak, irányítottak, és az eredmény sem maradt el. Az iskola tanítványai közül többen művészi pályára léptek, sokan azáltal váltak sikeressé választott szakmájukban, hogy az iskolában gyarapított alkotói készségüket kamatoztatták, a negyven éven át itt tanító Szilágyi Zsolt vezette Vox Humana kamarakórus – amelynek jelenleg is az iskola több tanára, jelenlegi és egykori tanítványa tagja – nemzetközi téren is ismertté tette a város zenei életét.
Mindezek ismeretében úgy tűnik, a tervezett profilbővítéssel a több mint ötszáz tanítvánnyal, négy háromszéki városban és öt községben zenei, képzőművészeti, mozgásművészeti szakosztályokkal működő, valamint népi kézművességet is oktató sepsiszentgyörgyi Művészeti Népiskola ezentúl inkább hasonlít majd egy népfőiskolához, amely köztudottan a felnőttoktatás, közművelődés, ifjúságnevelés intézménye, és amelynek szintén létjogosultsága van – ellenben kérdés, egy másik intézmény átminősítésével, netán csorbításával kell-e azt létrehozni.