A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke Victor Ponta miniszterelnöknek címzett nyílt levelében – megköszönve az elnöki kancellária válaszát a Székely szabadság napján, március 10-én elfogadott petícióra – nemzetközi egyezmények idézésével támasztotta alá a Székelyföld területi autonómiájának igényét. Izsák Balázs arra kérte a miniszterelnököt, vizsgálja felül a kormánynak azt az álláspontját, miszerint semmi nem írja elő számára az autonómia biztosítását, és erősítse meg, hogy Románia be fogja tartani az ET-tagság elnyerésekor tett, majd a román–magyar alapszerződésben megerősített vállalásait.
A Victor Pontának címzett nyílt levélben Izsák Balázs elismerte, hogy nincsen olyan nemzetközi norma, mely előírna az államoknak bizonyos területi közigazgatási felosztást, de hozzátette, számtalan nemzetközi dokumentum írja elő, hogy a területi közigazgatás átszervezése során milyen elveket kell tiszteletben tartani. A Románia által 2007-ben ratifikált Regionális és kisebbségi nyelvek chartájának, az 1995-ben ratifikált Kisebbségvédelmi keretegyezménynek, az 1997-ben elfogadott Helyi önkormányzatok európai chartájának, valamint a román–magyar alapszerződésnek a vonatkozó cikkelyeit idézve kijelentette, hogy az ország területi átszervezésekor tekintettel kell lenni a kulturális, nyelvi szempontokra.
Izsák Balázs az Európai Unió statisztikai régióinak kialakítási elveit is idézte, amelyek között a történelmi és kulturális szempontok is szerepelnek. Megemlítette, noha az EU azt kéri, a régiókat úgy alakítsák ki, hogy egy-egy régió lakossága 800 ezer és 3 millió közötti legyen, éppen a történelmi és kulturális szempontok alapján is lehetővé teszi, hogy kisebb régiók is létrejöjjenek. Példaként a mindössze 130 ezer lakost számláló olaszországi Valle d’Aosta régiót hozta fel, melynek kialakításánál a régió francia kultúráját vették figyelembe.
Az SZNT elnöke adatokkal bizonyította, hogy Kovászna és Hargita megyének a középrégióba való beillesztése a két megye gazdasági leszakadását eredményezte.
Izsák Balázs félremagyarázásnak tekintette, hogy a kormány az „etnikai kritériumok” és a „szegregáció elvének” elutasítása jegyében érvel a székelyföldi autonómiatörekvések ellen. Megemlíti, hogy az önmagát székely közképviseleti testületként meghatározó SZNT dokumentumaiban nem szerepelnek ezek a fogalmak. A Románia jelenlegi közigazgatási berendezkedését leíró törvény viszont a megyék meghatározásánál a földrajzi, gazdasági és társadalompolitikai szempontok mellett a lakosság etnikai, kulturális és hagyományos kapcsolatait is számba veszi. Izsák Balázs úgy vélte, a kormány a magyar közösségnek a törvények által is szentesített szerzett jogainak eltörlésére készül.
Az SZNT elnöke sérelmezte, hogy a kormány következetesen a nemzetközi kötelezettségek hiányára hivatkozik a kisebbségpolitikában. „Tényleg nincsen arra lehetőség, hogy Románia (...) a nemzetközi egyezmények által megszabott kisebbségvédelmi előírások minimális teljesítésén túlmenő erőfeszítéseket tegyen?” – tette fel a kérdést.
