Tucatnyi helynév jelzi földrajzi pontossággal mindenütt Háromszéken, hogy hol a hegyek, dombok, lejtők északi, hol pedig a déli oldala. Az északiakat, ahol későn olvad el a hó, szárad fel a hóharmat, árnyék szóval jelölik, a meleg szóval pedig a délieket. Szemerján például Melegoldal a neve, ahol hajdan a motorbicikli-versenyeket tartották, de a diktatúra idején ,,jobban hangzó", ,,hivatalos" nevet kapott: Dealul Partizanilor (Partizán-domb).
Bölönben a Lüget-tető északi oldalának ősi, máig fennmaradt neve: Lüget árnyéka. Itt találták meg 1885-ben környékünk egyik leggazdagabb vaskori bronzkincsét, melyet az akkori erdő-közbirtokosság hivatalosan a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumnak ajándékozott. Régészek társaságában látogattunk el Bölönbe: megnézni, hol a lelőhely, rápillantani a bölöni újdonságokra, merthogy a községben nemcsak árnyék, hanem a fény is besüt a közélet ablakain. Százhuszonhárom év után újra terítéken a híres bölöni bronzkincs kutatása.
Terepen a régészek
A terep azonosításában a régészek segítségére sietett Sikó Endre jelenlegi közbirtokossági elnök, Uzoni István erdőgazda és Berszán Viorel, a közbirtokosság fiatal erdésze.
— A bölöni erdőnek eléggé eldugott részét, egy völgyfőt neveznek Lüget árnyékának. Itt találták a kincseket. Nem szétszórták a régiek, hanem tudták, hogy múzeumi gyűjteményben, régész kezében a helyük. Mit kell tudni erről a már sajnos, csonka kincsről? Miből állt a lelet?
— Gazdag volt a gyűjtemény, hat ép és negyven töredékes bronztárgyat foglalt magában. Legfontosabbak a lószerszámdíszek voltak, zablák részei, tokos balták, karperecek, csüngő- és bronzedénytöredékek, sarlók — tájékoztatott Sztáncsuj Sándor József régész, aki a bronzleletek tanulmányozását kollégájával, Méder Lóránt László régésszel együtt végzi.
— A lelet egy részét, a múzeum több más jellegű értékeivel, nyugat felé menekítették a második világháborúban, és Zalaegerszegen elpusztult. Szerencsénkre, vannak ezekről készített rajzok. A mi leltárunkban csak a lelet el nem menekített része maradt meg. Így hát talál rá a csonka jelző. Akkor nem nagyon figyeltek fel arra, hogy milyen jellegű helyről kerültek ki ezek a leletek, de a későbbi kutatások olyan szabályszerűségekre hívják fel figyelmünket, amelyek miatt a helyet nekünk is látnunk kell. Ilyen leletek ugyanis általában nem akárhol, hanem meghatározott helyen kerülnek elő. Az akkori szokás szerint az ilyen kincseket egy agyagedénybe rejtették el. Nos, annak a maradványairól nem tudunk, hozzánk csak a tartalma, a bronzok kerültek.
— Mi a hely megismerése és térképen való azonosítása érdekében szálltunk ki, ugyanis eléggé ritkák mifelénk ezek a kora vaskori lelőhelyek. Szeretnénk a hely ismeretében összehasonlítani más helyek településeivel, amelyek itt, a környéken ebben a korszakban léteztek — folytatta Méder Lóránt László. — Nagyon örvendek annak, hogy munkánkban segítettek a bölöniek, mert sikerült besorolnunk egy olyan leletkategóriába, mely kimondottan erre az időszakra jellemző. A bölöni kincsben található zablapálca például olyan díszes és szépen rovátkált volt, hogy a szakirodalomba bölöni típusú zablapálca néven vonult be. Megkülönböztetetten szép az a korong, amely a kantárhoz volt erősítve. Itt is egy völgyfőben temették el a korszak emberei a kincseket. Az itt letelepülők kincse a bronz volt, de ismerünk aranyleleteket is Cófalváról és Olasztelekről. Azt tartja a tudomány, hogy a kora vaskor időszakában történik egy betörés kelet felől, ennek köszönhetően, ekkor kerülnek be ezek a lószerszámdíszek a bronzleletekbe. Nos, ezt a kort a bölöni lelet képviseli. A jelenkori régészeti kutatás megköveteli a lelőhely jellegének pontos ismeretét. A bölöni lelet számunkra azért is fontos, mert nagy a valószínűsége annak, hogy ezt kultikus jelleggel temették el. — Hány éves lehetett ez a lelet, avagy hány évvel ezelőtt rejthették el? Hol a helye az ősrégészeti kronológiában? — Az időszámításunk előtti IX—VIII. századra tehető az a váltás, amikor bronzkincseinkben túlnyomó többségben megjelennek ezek a lószerszámok. Ősállatlelet az Olt üledékeiben * Meddig élt a tulok ezen a vidéken?
Telefonon jött a hír, hogy az Olt szászveresmarti szakaszának kavicsaiból egy szarvpár és gerinccsigolya-darab került napvilágra, Kisgyörgy Sándor mentette meg. Ismerünk ehhez hasonló leleteket a megyéből, de nem olyan sokat, hogy a felfedezésre ne kellene felfigyelni. Ebben az esetben tuloknak a maradványaival van dolgunk, bár ahhoz, hogy egészen pontosan meghatározhassuk, melyik formájáról, egy fogmaradványra is szükség lett volna. A tulok (Bos primigenius Bojan) a mai szarvasmarha őse volt. Irodalmi adatok szerint a 17. században pusztult ki, a szó szoros értelemben kipusztította, megette az ember! Őse már megjelent a pliocén korszakban 3,5 millió esztendővel ezelőtt. Egy fogmaradványa kikerült a vargyasi lignitbányából, és Parabos néven írták le. Hogy mennyire együtt élt az emberrel, arra az a legjobb bizonyíték, hogy Csernátonban éppen a bronzkori ember telepéből került elő. Ismert volt Hidvégről, de Sepsikőröspatakon is tudunk tulokleletről. Utóbbiakat a vízvezetés alkalmával mentette meg két akkori iskolás: Kiss Ferenc és Kiss György. Tudjuk, hogyan nézett ki ez az állat, lerajzolta, megfestette az ősember a barlangok falára. Bár ma is vitatják, de Moldva címerében is tulokfejet látnak a szakemberek. Fehér foltok a helyi egyháztörténetben * Újabb írott és építészettörténeti adatok * Elnémult harangok * Egyház a civil szférában
Fancsal Zsolt (képünk) néhány éve pásztorolja a bölöni református lelkeket. Most az eklézsia históriájának összeállításán dolgozik, és mélyebben bele akart pillantani a lepergett századok eseményeibe. Kiderült, hogy a reformáció első éveiben már voltak itt reformátusok, ugyanis a bölöni vámoshídnál lévő földjussból nemcsak az uniterek, hanem a reformátusok is részesültek. Tudunk arról, hogy az első helybeli írásos jegyzőkönyvi adat 1709-ből származik. A jelenlegi templomot 1712-ben építették, nem 1768-ban, mint eddig tudtuk. Hogy csak részben származik ebből az esztendőből, azt megerősíti, hogy a jelenleg is folyó főjavítási munkálatoknál a templomfalnak egy toldására akadtak, ami nek alapján feltételezhető, hogy az idők folyamán bővítették. — Új adat az is — részletezte a lelkész —, hogy templomunk műemlék értékű szép, 1722-ből való faragott reneszánsz kőszószéke nem egy, hanem több darabból épült. Ha majd sor kerül a pádimentum felbontására, ismét szakembert hívunk, hogy megnézze, mit rejt a templom ,,alvilága." — Miért hiányos a harangtörténet? — Arról tudunk, hogy volt nekünk egy közös harangunk az unitárusokkal. Ma is szól a vártemplom tornyában. 1767-ben öntötték. Egyházunk, de az unitáriusok is odaadták egy harangjukat az első világháború idején a nagyszebeni hadvezetőségnek, hogy ágyút öntsenek belőle. De még mindig van fehér folt, még mindig nem tudjuk, hová lett — beöntötték? — egy másik harangunk. Miként azt Egyed Ákos is megírta, állítólag Bölön volt az a település széles e vidéken, amely elsőként ajánlotta fel harangját Gábor Áronnak! — Ön a civil szféra képviselőjeként van jelen a község közművelődési életében. — Én ezt természetesnek tartom. Megalakítottuk az ökumenikus egyházi kórust. Sátoros ünnepek alkalmával mindig tartunk zenés estet. Volt már több kiszállásunk, legközelebb Kézdimárkosfalvára megyünk. Közös zenés műsorokat adunk a Parázs nevű gyerekegyüttesünkkel. A tavaly indítottunk egy Kezek című előadássorozatot, amelyen szociológusok, pedagógusok, szociális gondozók beszélnek vitára okot adó témákról. Templomos nép az én gyülekezetem, s mert tatarozzák a templomot, gyülekezeti házat is épített magának önerőből. Vége felé a földosztás * Vissza az egyházi vagyont! * Ivóvíz Bölönpataknak, csatornahálózat a községnek * Szombaton bölöni nappali farsang
Róbert Béla alpolgármesterrel a tulajdonjog visszaszolgáltatásáról beszélgettünk, s közben az is kiderült, hogy ötszáz hektár legelőterületet juttatnak vissza a két történelmi egyháznak, de marad háromszáz hektárnyi havasi legelő a községnek is künn háló csordák és a juhseregek számára. S mert a 247-es törvény kötelezi a földosztó bizottságot, jól haladnak a szántóterületek és a kaszálók azonosításával. Most derül ki, hogy a földparcellák széle üti-e a hosszát? Minden bizonnyal, ha végéhez érnek, és minden arányban lesz a légi felvételekkel, helyenként változtatni kell, ugyanis nem mindenütt talál a valóság a bevallott területek nagyságával. Hasonló a helyzet a magánerdőkkel. Egyeztetni kell a 18-as és az 1-es törvények szavatolta előzetes területeket a maradék erdőjussal. A munka azt is megkövetelte, hogy a megyei földosztó bizottság előzetes birtokleveleit törvényszéki úton semmisnek nyilváníttassák ahhoz, hogy mindenki egyben kaphassa vissza összes jussát. Emiatt késett, és még késni fog a magánerdők visszajuttatása. — Nálunk a tél sem akadály — tette hozzá az alpolgármester. — Teljes gőzzel dolgoznak azon a két hídon, melyet a 7-es kormányrendelet alapján megnyert összegből finanszírozunk. Folyik az ivóvízvezetés is. A Darázsforrás vizét kapja majd Bölönpatak, s ezt önerőből rákötjük a községi hálózatra is. — Benne vagyunk a böjtben, s itt még csak ezután kerül sor a nappali farsangra. — Isten bocsássa meg. Ez egy zömében protestáns település, úgy kell venni, hogy nem mulatság, hanem egy nagyon régi eredetű néphagyomány felelevenítése. Szombaton, február 23-án tartjuk, és a helybeli tűzoltó-egyesület szervezi az önkormányzat segítségével. Mindenkit szeretettel várunk.
