Corlăţean úgy értékelte: annak ellenére, hogy bizonyos időszakokban feszültek voltak a román–magyar kapcsolatok, általában „korrekt természetű” volt a kapcsolata a korábbi magyar külügyminiszterrel, Martonyi Jánossal. Ugyanez az elvárása az új magyar kollégájával, Navracsics Tiborral szemben is – tette hozzá. Corlăţean elmondta: nagy érdeklődéssel várja a találkozást a magyar diplomácia új vezetőjével, és fontosnak tartja, hogy erre mielőbb sort kerítsenek. „Nagyon sok közös tennivaló akad, és kész vagyok együtt dolgozni az új magyar külügyminiszterrel” – mondta Corlăţean. Meg­je­gyezte, hogy ugyan jóval kisebb lélekszámú a magyarországi román kisebbség, mint a romániai magyar, de azért a magyarországi románoknak is európai szabványok szerinti kisebbségvédelemre van szükségük.

Magyarázkodik Băsescu
Az Elnöki Hivatal honlapján közzétett interjúban magyarázkodik Traian Băsescu államfő testvére, Mircea Băsescu korrupciós ügyének őt inkrimináló vádjai kapcsán. Az elnök öt kérdésre válaszol, és rögtön az első feleletben leszögezi, sosem beszélt testvérével Sandu Anghel, alvilági nevén Bercea Mondial ügyéről. A második kérdésben arra ad választ, miért nem értesítette az illetékes hatóságokat arról, hogy testvérét zsarolják. „Tavaly, amikor megtudtam Mirceától, hogy zsarolás áldozata, arra kértem, hogy azonnal értesítse a hatóságokat. Amit meg is tett. Én ezt nem tehettem meg helyette” – fogalmaz az elnök. A harmadik kérdés arra vonatkozik, miért nem akadályozta meg a testvérét, hogy rossz társaságba keveredjen. Az államfő szerint csak a sajtóból értesült arról, hogy Mircea Băsescu keresztapja lett Sandu Anghel egyik unokájának, utólag már nem volt, mit tennie, hiszen öccse nagykorú. Az elnök kitér arra is, hogy a 2009-es costeşti-i roma fesztiválon Cioabă király ajándékaként Sandu Angheltől átvett aranypénzt nem tartotta meg, azt beszolgáltatta az Elnöki Hivatal kincstárának, a törvény előírásainak megfelelően. Nem hiszi, hogy testvére azt mondta volna, pénzt adott át neki, hogy járja ki Sandu Anghel börtönbüntetésének csökkentését, mert ez nem igaz – áll a rendhagyó interjú utolsó válaszában. „Nem kaptam sem tőle, sem mástól sem pénzt, sem semmiféle tárgyat a börtönbüntetés csökkentése vagy szabadlábra helyezés érdekében. Soha senkitől, egyetlen dosszié esetében sem kaptam ilyen ajánlatot” – zárul az elnöki sajtóközlemény.

Baloldali támogatás Junckernek
Kilenc uniós ország baloldali vezetője azt támogatja, hogy a volt luxemburgi miniszterelnököt, Jean-Claude Junckert válasszák meg az Európai Bizottság élére. Ezt Francois Hollande francia államfő jelentette be szombaton, miután meghívására Párizsban egyeztetett Elio di Rupo belga, Bohuslav Sobotka cseh, Helle Thorning-Schmidt dán, Matteo Renzi olasz, Victor Ponta román és Robert Fico szlovák miniszterelnök, valamint Werner Faymann osztrák kancellár. A megbeszélésen jelen volt Sigmar Gabriel német alkancellár és gazdasági miniszter, valamint Martin Schulz, az Európai Parlament eddigi elnöke, akit szerdán választott meg az EP szociáldemokrata képviselőcsoportja a frakció vezetőjének.

Nem tágít David Cameron
A brit kormányfő szavazásra bocsátaná a jövő heti EU-csúcson, hogy ki legyen az Európai Bizottság következő elnöke. A BBC által vasárnap idézett brit kormányforrások szerint David Cameron ragaszkodna a személyenkénti szavazáshoz, ha a London által túlzottan föderalistának és ezért az EU-bizottság élére alkalmatlannak tartott luxemburgi Jean-Claude Juncker jelölését az őt támogató részvevők az uniós csúcstalálkozón megpróbálnák további vita nélkül elfogadtatni. A BBC-nek nyilatkozó kormányilletékesek szerint, ha megvan a politikai akarat a konszenzusra a jelölt személyéről, akkor a döntést el lehet és el is kell halasztani. Ha azonban egyes EU-vezetők megfontolni sem hajlandók Junckeren kívül más lehetséges jelölteket, akkor a csúcstalálkozón szavazni kell – mondták a név nélkül idézett brit kormányzati források.