Végéhez közeledik a sepsiszentgyörgyi Ady Endre Általános Iskola Fedezd fel, értsd meg, értékeld: szükségük van-e még a fiataloknak a hagyományokra? elnevezésű kétéves Comenius iskolapartnerségi projekt, amelyben öt ország egy-egy iskolája vett részt.
A címbeli kérdésre Lengyelország, Németország, Csehország, Portugália és Románia néhány diákja és tanára kereste közösen a választ.
Az eltelt két év alatt minden iskolában összegyűltünk egy-egy hétre, és valamilyen témában próbáltuk saját kulturális értékeinket bemutatni. Az első találkozón Lengyelországban vidékünket, városunkat, iskolánkat népszerűsítettük, a második, sepsiszentgyörgyi összejövetel a helyi mítoszok és legendák köré épült (minden részt vevő iskola egy-egy dramatizált történettel jött), Csehországban a néptáncé volt a főszerep, Németországban pedig a hagyományos építészeti értékeinkről készült fényképeket versenyeztettük, a nyertes fotókból naptár is készült. Az ötödik, portugáliai találkozás a népdalokról szólt, minden résztvevő egy másik ország népdalát tanulta meg és adta elő. A szentgyörgyi gyermekek németül énekeltek, ami igazi kihívás volt, mivel nem ezt a nyelvet tanulták az iskolában, de sikeresen kiállták a próbát.
Az utolsó találkozóra Portugália északi részén, az Atlanti-óceán partján fekvő Aveiróban került sor. Iskolánk képviseletében Roxana Mija, Cătălin Bernad, Eduard Milu és Irina Dochioiu tanulók, Lucia Micu, Szabó Hajnalka, Szente Zsófia tanárok és Balog Constanţa koordinátor utazott el. Mindannyiunk számára különösen érdekes és tartalmas hét volt ez, megismerhettük a portugál iskolarendszert, a helybeli családoknál elszállásolt diákok megtapasztalhatták a portugálok mindennapi életét, és barátságok, kapcsolatok szövődtek.
A házigazda iskola színes és tartalmas programot szervezett, így mindenki betekintést nyerhetett a portugálok életébe, kultúrájába, hagyományaiba. Különböző műhelymunkák, látogatások által alkalmunk nyílt megnézni, hogyan termelik ki a tengeri sót az Atlanti-óceán vizéből, hogyan öntenek természetes, növényi alapú szappant, hogyan készül egyik jellegzetes desszertjük, az ovos molos vagy a híres portói bor. A bátrabbak szörfözéssel is megpróbálkoztak az óceán hullámain. Igazán különleges élmény volt a portói Douro folyón hajókázni, és megcsodálni a világörökség részét képező színes folyóparti városrészt, a folyó fölötti óriási hidakat, köztük azt is, amelyet a híres Gustave Eiffel tervezett. Meglátogattuk a tengerészeti múzeumot Ilhavóban, a közlekedésit Portóban, az Alinaca föld alatti borpincéiben berendezett kiállítást, és ezzel képet nyertünk a hagyományos portugál mesterségekről, a hajózásról, halászatról, halfeldolgozásról, a bor- és pezsgőkészítésről, valamint a portói tömegközlekedésről, főként a villamos történetéről. A jellegzetes portugál csempével (azulejos) díszített házak, a kisvárost keresztül-kasul átszelő csatornák a jellegzetes csónakokkal (moliceiro), a szüntelenül fújó óceáni szél, az utcákon is gyakran érezhető sült hal illata igazán egyedülálló élményt nyújtott.
Az egész projekt minden résztvevő számára hasznos és tanulságos volt: nagyon sok újat tudtunk meg egymás kultúrájáról, szokásairól, ezáltal is megtapasztalva Európa sokszínűségét; ugyanakkor azt is megérthettük, hogy bár különböző kulturális háttérrel rendelkezünk és más-más nyelvet beszélünk, azonos erkölcsi értékek kötnek össze minket: elfogadás, tolerancia, egymás hagyományainak tisztelete.
Szente Zsófia tanárnő
