„Románia számára adott a lehetőség, segítheti a tejtermelőket a tejkvóta 2015-ös megszűnése után is” – nyilatkozta a napokban Dacian Cioloş.
Az uniós mezőgazdasági biztos arra utalt, hogy lehetséges egy új alfejezet beiktatása a 2014–2020-as vidékfejlesztési tervbe. „A közvetlen kifizetéseken kívül van rá lehetőség, hogy a romániai mezőgazdasági minisztérium sajátos támogatást vezessen be a tejtermelő ágazatban, és a gyümölcstermesztő ágazathoz hasonlóan befektetéseket támogassanak olyan személyeknél, akik valóban meg szeretnének maradni a piacon.”
A nemzeti tejkvóta 2015 elején megszűnik, és ez rengeteg problémát okozhat a hazai termelőknek – főként az egyre növekvő versenyhelyzet miatt. Számos szakember attól tart, hogy a román piacot még jobban elárasztja a külföldről importált tej. Romániában a tejkvótát 2007. január 1-jén vezették be, amikor az ország az unió tagjává vált. A leosztott teljes éves kvóta (a feldolgozókhoz leadott és közvetlenül értékesített tej összege) 3,2 millió tonna volt, de ezt az elmúlt évek során egyszer sem sikerült elérni, legjobb esetben az összkvóta 75 százaléka valósult meg évente. Így Románia tejimportőrré vált, sok feldolgozó nem költött a tejátvevők létrehozására, inkább az olcsóbbnak tűnő külföldi behozatalt választották. Az uniós bizottság a tejtermelők megerősödés érdekében 2012-ben jóváhagyott egy úgynevezett „tejcsomagot”, amely a termelők érdekét szolgálja a feldolgozási és értékesítési láncban. A tagországok egyéni döntés szerint kötelezhetik a termelőt és a feldolgozót írott tejszerződés megkötésére, így a tejtermelőnek lehetősége nyílik a tej átvételi árát és egyéb jogokat megállapodás alapján belefoglalni a szerződésbe. Eddig az uniós tagállamok közül tizenkettőben vált kötelezővé a tejszerződések megkötése. Nálunk jövő évtől szeretnék bevezetni, létezik már egy miniszteri rendelet, miszerint a termelőknek „tejtermelő szervezetbe” kellene tömörülniük, elismertetve magukat a kifizetési ügynökségnél. Az unióban a tejtermelő ágazat helyzetét, az átvételi árak alakulását és egyéb mutatókat az Európai Tejtanács (European Milk Board) követi. Egy június elején kiadott sajtónyilatkozat szerint, habár az átvételi árak év eleje óta emelkedő tendenciát mutatnak, még most sem fedezik a tej előállítási, önköltségi árát. A legújabb, Németországban végzett felmérés szerint a német gazdánál egy liter tej előállítási ára 45,1 eurócent, míg a felvásárlási ár csupán 41,1 eurócent, tehát veszteségesen dolgozik. „Sze-rencsétlenségünkre ennek a helyzetnek a logikus következménye lesz, hogy számos tejtermelő gazdaság egyéb megoldás híján bezárja kapuit. Ez pedig odavezet, hogy az unió a határain belül nem tudja megtermelni saját fogyasztói számára a szükséges, jó minőségű tejet” – nyilatkozta az Európai Tejtanács elnöke. Az unióbeli tejtermelők pontos támogatási formák bevezetését sürgetik, ugyanakkor kérik az uniós tejpiac közeli felügyeletét annak érdekében, hogy az ágazatban elkerülhetőek legyenek a krízishelyzetek.