Négyévnyi restaurálás és 31 millió euró szükséges Néró császár Aranypalotája, a Domus Aurea régészeti területének újranyitásához. A Róma központjában levő ókori palota helyreállításához az olasz kulturális tárca magánbefektetőket keres.
Dario Franceschini olasz kulturális miniszter úgy fogalmazott: a Domus Aurea újjászületése az esetleges befektetők számára is páratlan lehetőséget kínál. Azontúl, hogy nevüket beírják a régészet történetébe, hatvanöt százalékos adókedvezményben is részesülnek, ha támogatják az ókori palota helyreállítását. A miniszter a Colosseum példáját említette, amelynek 28 millió euróba kerülő restaurálását a Diego Della Valle vállalkozó vezette befektetői csoport fizeti.
A Colosseummal szomszédos Aranypalota megmentése ennél valamivel többe kerül. Néró császár Róma felgyújtása után, 64-ben építtette a világ nyolcadik csodájának tartott épületegyüttest az ezt övező kertekkel. A 16 ezer négyzetméteres Domus Aurea Néró halála után pusztulásra lett ítélve. Traianus császár az Aranypalota egy részét földdel temette be, és saját fürdőit építtette rá. A Domus Aurea termeit és kertjeit az évszázadok során törmelék töltötte fel. Az elfelejtett palotát a 15. század végén fedezték fel újra, de kezdetben azt hitték, hogy föld alatti barlangokat találtak.
A gyönyörű freskókkal díszített palotatermeket Pinturicchio, Raffaello és Michelangelo is látogatta, műveiken felhasználták az antik motívumokat.
A Domus Aurea feltárt termeit a 2000-es jubileumi szent évben nyitották meg a nagyközönség előtt. A folyamatos omlások miatt azonban nemsokára ismét le kellett zárni: a palota termeiben a mennyezet 2007-ben és 2010-ben is beszakadt.
Az új restaurálási terv szerint a Domus Aureát meg lehet menteni – csak pénz kell hozzá. A palota belső szerkezetének hetven százalékát már stabilizálták, a következő szakaszban az ókori épület tetején levő parkot kell úgy átépíteni, hogy ne károsítsa a romokat. „Vagy a mai park, vagy a Domus Aurea” – fogalmazott Fedora Filippi, az olasz műemlékvédelmi hivatal igazgatója. Elmondta: az okozza az omlást, hogy az Aranypalota tetején nőtt fák és növények gyökerei behatoltak az ókori épület kövei közé, és tönkreteszik a freskókat is.
További gondot jelent, hogy a föld alatt lévő palota termeiben 90 százalékos a nedvesség, a páraszabályozó berendezések pedig négyzetméterenként kétezer euróba kerülnek.
