Teodor Meleşcanu védelmi miniszter tegnap bejelentette: az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozata alapján Románia továbbra is részt vesz a koszovói küldetésben, amely humanitárius jellegű, a katonai jellegű incidensek megelőzését és a polgári lakosság biztonságát célozza. A szenátus védelmi, közrendészeti és nemzetbiztonsági bizottságának ülése után Meleşcanu elmondta: Románia 126 személlyel vesz részt a koszovói küldetésben. A részvétel az ENSZ BT 1244-es ajánlása alapján történik, amelyet Szerbia beleegyezésével fogadtak el. Amikor arról kérdezték, hogy Koszovó függetlenségének kikiáltása után Romániának nem kellene-e visszavonnia csapatait Koszovóból, Meleşcanu nemmel válaszolt. Mint mondta, további katonák küldése Koszovóba már nélkülözne mindenféle jogi alapot. Ez alól csak az az eset lehetne kivétel, ha Szerbia és más országok kérnék további katonák küldését.
Elfogadták az ellenzék indítványát
A képviselőház plénuma tegnap 158 szavazattal a 89 ellen, 7 tartózkodással elfogadta a Töröljék a regisztrációs adót című indítványt. A dokumentum elfogadása mellett szavazott a Demokrata Liberális Párt, a Nagyrománia Párt és a Szociáldemokrata Párt. Az indítvány ellen voksoltak a Nemzeti Liberális Párt, a Konzervatív Párt és az RMDSZ honatyái. Az alsóház döntésének túlságosan nagy tétje nincs: a tegnapi szavazás semmire nem kötelezi a kormányt. Ráadásul a kabinet már múlt héten közölte, új jogszabályt dolgoznak ki, amely a környezetvédelmi illetékről szól. A tervezet alapelve, hogy azon járművekre nagyobb illetéket kell fizetni, amelyek több szén-dioxidot bocsátanak ki, tehát károsabbak a környezetre. Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök kijelentette: a kabinet figyelembe veszi a dokumentum tartalmát az új jogszabály kidolgozásakor, ugyanakkor populizmussal vádolta az ellenzéki pártot. A demokrata-liberálisok válaszképpen bizalmatlansági indítvány benyújtásával fenyegetőztek arra az esetre, ha nem törölnék az adót.
Tőkés: példaértékű a koszovói rendezés
,,Meggyőződésünk, hogy a romániai magyarság békés küzdelme az autonómiáért és Székelyföld területi autonómiájáért szintén az Európai Unió jótékony közreműködésével vezethet eredményre" — mondta Tőkés László európai parlamenti képviselő az EP strasbourgi ülésén. Hozzátette: ilyen értelemben a magyarság számára a koszovói rendezés precedens és példaértékű. Álláspontja indoklásaként a püspök rámutatott: a jogállamiság nemzetközi felügyeletét előirányzó Ahtisaari-terv koszovói megvalósulása azt bizonyítja, hogy ,,térségünkben a különböző népcsoportok, nemzeti közösségek közötti viszony korántsem tekinthető megoldottnak, nemzetközi együttműködéssel viszont a jövőben minden kritikus helyzetre megoldás található".
Sógor az anyanyelvhasználatért szólalt fel
Sógor Csaba európai parlamenti képviselő a romániai magyarok anyanyelvhasználatának kérdését járta körül a testület strasbourgi plenáris ülésén elmondott napirend előtti felszólalásában. Értékelte azt lehetőséget, amelyet az EP, mint országában nemzeti kisebbséghez tartozó képviselő számára biztosít, hogy anyanyelvén szólalhasson fel, ellentétben a nemzeti parlamenttel, ahol ez tiltott. Az EP-képviselő vázolta a romániai felsőoktatásban fennálló, a magyar közösség számára diszkriminatív arányeltolódásokat — a 6,4 százalékos magyarság a felsőoktatásban alig 4 százalékban van jelen, és csak 1,6 százalék tanulhat anyanyelvén —, valamint a csángóföldi helyzetet, ahol bár ötven év után újból tanulhatnak magyarul a gyerekek, sok faluban a helyi hatóságok, iskolaigazgatók zaklatják az oktatást, kitiltják az iskolából. Felszólalását Leonard Orban, többnyelvűségért felelős biztos ,,második anyanyelv" programjának értékelésével zárta.
Sztrájkoló diákok, megoldás körvonalazódik
Ragadósnak bizonyult a háromszéki példa: tegnaptól országszerte 13 megyében kezdeményeztek japánsztrájkot a diákszervezetek. A fiatalok a Munka-, Család- és Esélyegyenlőségi Minisztérium tavalyi határozata ellen tiltakoznak, miszerint nem részesülhet családi pótlékban az a diák, aki betölti a 18. évet. Időközben azonban megoldás körvonalazódik az ügyben: a képviselőház munkaügyi bizottsága ugyanis módosította a rendeletet. Paul Păcuraru munkaügyi miniszter tegnapi nyilatkozata szerint az iskolások ismét részesülhetnek majd a családi pótlékban, ha az alsóház plénuma is megszavazza a törvényt.
