Vlagyimir Putyin orosz elnök (fotó) javaslatot tett a parlament felsőházának, hogy vonja vissza azt a felhatalmazást, amelyet márciusban adott neki a hadsereg Ukrajnában történő alkalmazására – közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő tegnap.
Az államfő kezdeményezése a kelet-ukrajnai helyzet normalizálását és rendezését célozza, és az erről megkezdett háromoldalú tárgyalásokkal kapcsolatos – tájékoztatott Peszkov. Az orosz elnöki szóvivő azt is elmondta, hogy az államfő még azelőtt elküldte a határozat visszavonását kezdeményező levelet Valentina Matvijenkónak, a felsőház elnökének, hogy elindult volna hivatalos ausztriai látogatására. Az orosz államfő a tervek szerint Bécsben találkozik Didier Burkhalterrel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros svájci elnökével is.
Az orosz Szövetségi Tanács (felsőház) március elsején hozott határozatával adott felhatalmazást Putyinnak arra, hogy az orosz állampolgároknak és a Krím félszigeten állomásozó orosz Fekete-tengeri Flotta állományának a védelme érdekében szükség esetén bevethesse az ország hadseregét Ukrajna területén. A felsőház az orosz államfő kezdeményezésére tartott rendkívüli ülést március első napján, és akkor azt szabta meg az elnöknek, hogy a hadsereg alkalmazására kapott jogosultságával „az ukrajnai társadalmi-politikai helyzet rendbejöttéig” élhessen.
Hétfőn Donyeckben előzetes egyeztetések kezdődtek az EBESZ és Oroszország bevonásával a kijevi hatalom és a délkelet-ukrajnai szakadárok vezetői között. A megbeszélésen Heidi Tagliavini, az EBESZ képviselője, Mihail Zurabov kijevi orosz nagykövet és ukrán részről Petro Porosenko elnök megbízottjaként Leonyid Kucsma volt államfő vett részt, oldalán volt hivatalvezetőjével, Viktor Medvedcsukkal. A tárgyalásokon mindkét oldal beleegyezett hadifoglyaik szabadon engedésébe. Alekszandr Borodaj, az egyoldalúan kikiáltott donyecki népköztársaság miniszterelnöke pedig bejelentette, hogy – válaszul a Petro Porosenko ukrán elnök által múlt pénteken meghirdetett béketervre és egyhetes egyoldalú tűzszünetre – az oroszbarát erők is fegyvernyugvást hirdetnek péntekig.
A tanácskozást megelőzően Barack Obama amerikai elnök sürgette orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint, hogy támogassa a békét Ukrajnában, és hogy tegyen lépéseket a feszültség csökkentése érdekében, mert ellenkező esetben újabb szankciókkal, a Fehér Ház szóvivőjének megfogalmazása szerint „további költségekkel” kell majd számolnia. „Az elnök beszélt Putyin elnökkel, és még egyszer sürgette: a békét támogassa ahelyett, hogy lehetővé teszi a fegyverek és hadianyagok átjutását a határon, és hogy továbbra is segíti azokat a militánsokat és szakadárokat, akik tovább destabilizálják a helyzetet Ukrajnában” – hangoztatta hétfőn Josh Earnest, az amerikai elnöki hivatal szóvivője. „Noha továbbra is bízunk a diplomáciai megoldásban, Oroszországnak további költségekkel kell számolnia, ha nem látunk konkrét lépéseket a helyzet csillapítása érdekében” – fűzte hozzá újságíróknak nyilatkozva Earnest.
Múlt héten az amerikai kormány több ukrajnai szakadárral és krími vezetővel bővítette a szankciókkal sújtott személyek listáját, és kijelentette, hogy orosz csapatösszevonás folyik a két ország határán, miközben az oroszokhoz húzó szakadár fegyveresek hadfelszereléshez jutottak. Egy magas rangú amerikai tisztségviselő kijelentette, hogy Oroszországnak sebészi pontosságú szankciókkal kell szembenéznie, ha továbbra is Ukrajna destabilizálására törekszik. Earnest szerint Obama sürgette, hogy Putyin vesse be személyes befolyását a béke és a stabilitás elérése érdekében Kelet-Ukrajnában. Ezek a lépések magukba foglalnák a fegyverszállítások leállítását is.
A Kreml sajtószolgálatának közleménye szerint Putyin orosz elnök amerikai kollégájával folytatott hétfői telefonbeszélgetés során azt hangsúlyozta, hogy a délkelet-ukrajnai helyzet normalizálásához elsődleges fontosságú a harci cselekmények tényleges beszüntetése és a közvetlen béketárgyalások megkezdése a szemben álló felek között. Az orosz tájékoztatás értelmében Putyin és Obama részletesen megvitatta a súlyos ukrajnai belpolitikai válság különböző aspektusait, a helyzet rendezésének – ezen belül Petro Porosenko ukrán elnök béketerve megvalósításának – kilátásait. A két vezető egyetértett a humanitárius kérdések haladéktalan rendezésének fontosságában is, beleértve a sürgős segítségnyújtást a békés lakosság számára.
