Maciej Karczynski, az ABW szóvivője a televízió kérdésére megerősítette, hogy több szálon intenzív nyomozás folyik, de elzárkózott a részletek ismertetésétől. Hasonló értelemben nyilatkozott Mateusz Martyniuk, az államügyészség szóvivője is. A televízió szerint a lengyel közvéleményt élénken foglalkoztató ügyben a „keleti nyom” mellett komolyan vizsgálják azokat a hipotéziseket is, amelyek három varsói elit étterem munkatársainak együttműködésére vonatkoznak. Ezekben az éttermekben történhettek a lehallgatások. Feltételezések szerint főleg üzletemberek beszélgetéseit rögzíthették, amelyeket azután pénzért értékesítettek piaci versenytársaiknak. Egy másik hipotézis szerint a lehallgatásokat olyan üzletemberek rendelhették meg, akiknek nem tetszik a kormány politikája. Vizsgálnak egy olyan feltételezést is, amely szerint az ügyben szerepük lehetett a lengyel belbiztonsági szolgálatok elbocsátott munkatársainak és olyan politikusoknak, akik szeretnék megbuktatni Donald Tusk kormányát.
A kelet-európai, főleg orosz titkosszolgálatok esetleges szerepéről szólva Leszek Miller, az ellenzéki Baloldali Demokratikus Szövetség vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a hipotézis „jól jöhet” az ABW-nek és a kormánynak egyaránt. A belbiztonság kibújhat a felelősség alól, hogy miért nem képes kideríteni az ügyet, a kormány pedig azt mondhatja: kívülről próbálják megbuktatni, amiért az Európai Unióban a Moszkvával szembeni kemény fellépést szorgalmazza az energiatárgyalásokon és az ukrán válságban. Ennek ellentmond az a logikus következtetés, hogy ugyan miért állna érdekében Vlagyimir Putyin orosz elnöknek Donald Tusk kormányát megbuktatva a sokkal élesebben oroszellenes Jaroslaw Kaczynski ellenzéki vezetőt hatalomra juttatni? Jelenleg ugyanis Kaczynski pártja a legnépszerűbb Lengyel­országban, így vélhetően megnyerné az előrehozott parlamenti választásokat, ha Tusk kormánya megbukna, és ilyen voksolást lennének kénytelenek kiírni. Egy másik, Varsóban terjedő verzió szerint a lehallgatás a 2005–2007 között regnáló Kaczynski-kormány idején feloszlatott katonai titkosszolgálat (WSI) egykori munkatársainak bosszúja, amiért a Tusk-kormány ígéretét megszegve nem állított fel vizsgálóbizottságot a WSI megszüntetésének ügyében.
A hírtelevízió oknyomozó újságírói meg­állapították, hogy az egyik varsói étterem, a Sowa & Barátai igazgatója, Lukasz N. rögzíthette Bartlomiej Sienkiewicz belügyminiszter és Marek Belka jegybankelnök beszélgetését, amelyet elsőként közölt a Wprost hetilap a lehallgatások közül. Lukasz N. ellen azóta a lengyel hatóságok kétrendbeli vádat is emeltek, majd óvadék ellenében szabadon engedték. Ő azonban a hírtelevízió szerint csak a lehallgatásokat szervezte meg, az anyagot valaki más juttatta el a Wprost szerkesztőségébe. A hetilap tulajdonosa szerint ez egy üzletember volt, akinek a kilétét eddig nem hozták nyilvánosságra. A TVN24 szerint Lukasz N. egy minidiktafont használt a lehallgatásra, míg a Gazeta Wyborcza című lap úgy tudja, hogy egy „poloskát” építettek be abba a hívókészülékbe, amellyel a VIP-teremben ülő jeles vendégek a pincéreket szólították. Bár ezt a termet a kormányőrség a találkozók előtt átkutatja, van lehetőség arra, hogy egy minia­tűr felvevőkészüléket becsempésszenek oda a vizsgálat megtörténte után. Az oknyomozás során az újságírók eljutottak az ukrán Andrij Perszonához, aki a Kono­nenko nevet is használja, valamint Szergej Pieleszko egykori afganisztáni szovjet veteránhoz. Perszona Pieleszkónak, az pedig Szemjon Mogilje­vicsnek dolgozott. Mogiljevics, aki évekig Magyarországon is élt magyar feleségével, és magyar állampolgárságot is szerzett, többek között fegyver- és kábítószer-kereskedelemmel, nukleáris anyagok forgalmazásával, prostitúcióval, pénz­mosással és védelmi zsarolással is foglalkozott. Kapcsolatban állt az oroszországi Szol­nce­vo bűnszövetkezettel, és érdekeltsége volt az orosz földgáz értékesítésével foglalkozó RoszUkrEnergo cég­ben is. Mogilje­vi­cset az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) is köröztette pénzmosás miatt. A TVN24 szerint a RoszUkrEnergo cégben a volt szovjet titkosszolgálat, a KGB egykori munkatársai is ott ülnek. Egy nevének elhallgatását kérő forrás pedig azt mondta a lengyel hírtelevíziónak, magától értetődő, hogy Orosz­országban az energiaágazatban semmi sem történhet a titkosszolgálatok részvétele nélkül.