A májusi országgyűlési választások nyomán megújult összetételű magyar ETPK-delegációt bemutatkozó látogatáson fogadta Anne Brasseur, a Közgyűlés luxemburgi elnöke. A tegnapi ülésen Németh Zsolt az európai integrációról szóló plenáris vitában egyebek közt arról beszélt, hogy Európa, „noha beteg”, mégis él, és hogy történelme során a kontinens mindig képes volt meggyógyulni. „Ennek a gyógyulási folyamatnak fontos összetevője, hogy erősíteni kell demokratikus jellegét, át kell tekinteni az EU hatásköreit. Azokat a hatásköröket kell európai szinten gyakorolni, amelyek összeurópai szinten kezelhetőek hatékonyan” – hangsúlyozta a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Németh Zsolt szerint nem föderalizmusra van szükség, hanem decentralizmusra.

Nem csökken a Fidesz népszerűsége
A Tárki legfrissebb felmérése nem mutat változást a magyar pártpreferenciákban: júniusban májushoz képest egyik alakulat sem erősödött vagy gyengült számottevő mértékben. A közvélemény-kutatás szerint a kormánypártok dominanciája hosszú ideje megkérdőjelezhetetlen, a többi alakulat továbbra sem valós kihívója a Fidesz–KDNP-nek a támogatottság alapján. Az MSZP és a Jobbik továbbra is azonos erőt képvisel, ugyanakkor a három baloldali párt, az MSZP, a DK és az Együtt-PM szimpatizánsai együttesen közel kétszeresét teszik ki a Jobbik táborának. A teljes népességen belül a kutatás eredményei szerint a Fidesz–KDNP-re a májusi 33 százalék után júniusban a választópolgárok 34 százaléka szavazna, az MSZP és a Jobbik pedig 10 után 9 százalékon áll. A Demokratikus Koalíció 4 százalékot, az LMP és az Együtt-PM pedig 2–2 százalékot kapna a teljes népességre vetítve. A pártválasztók körében sem történt érdemi elmozdulás májusról júniusra: a Fidesz–KDNP 54 után 56 százalékot, az MSZP 17 helyett 16 százalékot, a Jobbik pedig 15 helyett 17 százalékot kapna.

Mélyebben a zsebbe kell nyúlni
A NATO 28 tagállama közül minden olyan országnak mélyebben a zsebébe kell nyúlnia, amely jelenlegi bruttó hazai termékének (GDP) kevesebb mint 2 százalékát költi védelemre – közölte tegnap John Kerry amerikai külügyminiszter Brüsszelben, a NATO-tagállamok tanácskozását követően. „Aki egy pillantást vet a térképre, annak nyilvánvaló, hogy miért” – hangsúlyozta az amerikai diplomácia vezetője, rámutatva, hogy az ukrajnai, a szíriai és az iraki válság mind-mind hatással van a globális biztonságra. „Egyikünket sem kell emlékeztetni, milyen pusztításhoz vezethet országainkban egy tőlünk távolinak tűnő konfliktus” – hangoztatta John Kerry.

Keresik a lehallgatókat
Lengyelországban tegnap kihallgatták azt a két embert, akit a lehallgatási botránnyal összefüggésben kedden vettek őrizetbe – közölte Renata Mazur, a varsói körzeti ügyészség szóvivője, aki nem volt hajlandó megnevezni, kit vettek őrizetbe. Lengyel médiajelentések szerint egyikük Marek Falenta, az egyik leggazdagabb lengyel üzletember, a másik pedig a sógora és közeli munkatársa, Krzysztof R. Marek Falenta 39 éves, 2013-ban a 67. volt a 100 leggazdagabb lengyel listáján, ingatlanfejlesztéssel foglalkozik, és résztulajdonosa a szénkereskedelemmel foglalkozó Sklady Wegla cégnek. Krzysztof R. 33 éves, a távközlési szektorban tevékenykedik. Az ügyészség gyanúja szerint Falenta és Krzysztof R. vásárolta meg a lehallgatások helyszínéül szolgáló éttermek pincéreitől a hangfelvételeket, és juttatta el azokat a Wprost hetilaphoz. Falenta személyes ismerőse a Sowa & barátai nevű elegáns varsói étterem üzletvezetőjének, Lukasz N.-nek, akit még a múlt héten őrizetbe vettek a hatóságok, és tiltott lehallgatás miatt vádat emeltek ellene, majd óvadék ellenében szabadon engedték. Egy másik ember ellen is vádat emeltek ugyancsak tiltott lehallgatás miatt, ő a médiajelentések szerint Konrad L., aki pincérként dolgozott az Amber Room nevű varsói étteremben, ahol a lehallgatások egy része történt. Lengyelországban törvény tiltja a titkos lehallgatást, amely akár két évig terjedő börtönnel is sújtható.