Elégedetlen a zászlótörvény-tervezettel az SZNT, mert úgy véli, nincs tekintettel azokra a bírálatokra, amelyeket az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottsága (ECRI) fogalmazott meg a Romániáról szóló, 2014-es országjelentésben.
Az SZNT felidézi, hogy az ECRI-jelentés kitér a román hatóságoknak a székely jelképeket üldöző magatartására, és felszólítja Romániát, hogy alkalmazza az egyenlő bánásmód elvét a jelképhasználatban.
Az SZNT szerint az egyenlő bánásmód elve akkor érvényesülne, ha a készülő zászlótörvény „a székely zászlónak a románnal egyenlő alkalmazását” tenné lehetővé, a székely zászlónak megyezászlóvá vagy községi zászlóvá való leminősítése „méltatlan és elfogadhatatlan” egy „nép jelképével szemben”, és sérti az egyenlő bánásmód elvét.
Az SZNT emlékeztetett arra, hogy 2010-ben Románia kulturális minisztériuma a segesvári ügyészség kérésére adott hivatalos szakvéleményezésében egy „történelmi közösség jelképeként” határozta meg a székely zászlót, az ügyészség pedig megállapította, hogy annak kitűzése nem ütközik törvénybe. „Ennek ismeretében értelmetlen bármiféle jogszabályt kezdeményezni, amely lehetővé tenné a székely zászló szabad használatát” – véli a szervezet, amely végül arra szólítja fel a székely önkormányzatokat, hogy ne engedjék átminősíteni sem települési, sem megyezászlóvá a Székelyföld zászlaját, „a helyi zászlók elfogadását pedig halasszák el addig, amíg azok elfogadását és használatát az autonóm székely hatóságok fogják szabályozni”.
Az SZDP 42 képviselője április közepén terjesztett be törvénytervezetet a helyi közigazgatási egységek saját zászlóinak elfogadásáról és használatáról. A tervezet szerint a községek, városok és megyék zászlóit kormányhatározattal fogadják el az önkormányzat javaslatára. Elfogadására leghamarabb ősszel kerülhet sor, jelenleg a szenátus szakbizottságainál tárgyalják, a felsőház azonban már megkezdte nyári törvényhozási pihenőjét.
