Meghosszabbíthatják a tűzszünetet
A délkelet-ukrajnai tűzszünet meghosszabbításáról beszélt egymással tegnap Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár – tájékoztatott a Kreml sajtószolgálata. Az újabb telefonos megbeszélést Berlinből kezdeményezték. Moszkva közlése szerint az orosz államfő és a német kancellár „folytatta a véleménycserét a kiélezett ukrajnai válság megoldásához való nemzetközi hozzájárulásról”. A felek „érintették a tűzszünet betartásának ellenőrzésével kapcsolatos kérdéseket, a tűzszünet meghosszabbításának fontosságát, az összekötő csoport működésének rendszeressé tételét és az erőszakkal fogva tartott személyek kiszabadítását”.
* Időközben az oroszbarát szakadár fegyveresek támadást indítottak a Donyeck megyei Kramatorszk repülőtere ellen – jelentette az UNIAN ukrán hírügynökség Artem Sevcsenko újságíró Facebook-bejegyzésére hivatkozva. Az újságíró szerint alaposan előkészített, nagy erejű támadásról van szó, amelyben különféle nehézfegyvereket is bevetnek. * Tegnap közleményben tudatta az orosz külügyminisztérium, hogy Moszkva elfogadta az Európai Bizottság javaslatát, miszerint Oroszország, az Európai Unió és Ukrajna július 11-én tartson miniszteri szintű találkozót. A tárca egyúttal megjegyezte: hasonló találkozókat inkább a fontos dokumentumok aláírása előtt kellene tartani. Ukrajna ma írja alá Brüsszelben az Európai Unióval a társulási szerződés gazdasági részét. Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint Ukrajna, Moldova és Grúzia társulási szerződése az unióval károkat okozhat az orosz gazdaságnak.
Megszűnnek a devizahitelek
Ha minden jól megy, karácsonyra az utolsó devizahitel is megszűnik – nyilatkozta Varga Mihály, a budapesti kormány nemzetgazdasági minisztere a Népszabadságnak. A lap tegnapi számában a nemzetgazdasági miniszter megerősítette, szerinte nem dőlnek be bankok a devizahitelek rendezése miatt, s bár a pénzintézmények várható terhét szerinte még nem lehet megbecsülni, annyit mondott: nem tudja, mire alapozta a Moody’s az egymilliárd eurós becslését a devizahitelesek „kártérítésére”. Kijelentette: a kormányzat célja az, hogy a rendezés az államnak ne kerüljön semmibe. A devizahitel-mentőcsomag részleteiről szólva azt ígérte: a kárrendezés módjáról még egyeztetnek a bankokkal, várják a javaslataikat. A miniszter beszélt arról is, hogy a gazdaság növekedési üteme középtávon 3–5 százalék lehet, így még ebben a ciklusban megvalósulhat az egy számjegyű személyi jövedelemadó.