Költözés előtt a bölöni hivatal

2014. július 1., kedd, Faluvilág

Azt is mondhatnánk, hogy két legyet ütöttek egy csapásra Bölönben: történelmi emlékhelyet mentettek meg a pusztulástól, és új székházat teremtett magának az önkormányzat. A régi, de szűkösnek bizonyuló székházat az árvíz elpusztította, s akkor a település szélén álló egykori téesz székhelyére kényszerültek, ami nemcsak a település lakóinak, hanem a bölönpatakiaknak is nagyon messze esett.

  • Huszárkaszárnyából önkormányzati székház                                     Albert Levente felvétele
    Huszárkaszárnyából önkormányzati székház Albert Levente felvétele
  • Bölöniek Pesterzsébeten					  Gáj Rozália felvétele
    Bölöniek Pesterzsébeten Gáj Rozália felvétele

Már a tavaly elkészítette a községvezetés az egykori bölöni huszárkaszárnya épületének felújítási tervezetét azzal a céllal, hogy megfelelő körülményeket teremthessenek az évtizedek óta helyhiánnyal működő hivatalnak. Az e célra megpályázott pénzösszeg nem elegendő a XVIII–XIX. század fordulója táján emelt épület rehabilitációjára, mégis a munkálatok végső szakaszába értek, mert az erdővidéki székhelyű kivitelező megelőlegezte a bölönieket, és Sikó Imre polgármester örömmel újságolta, hogy költözés előtt az önkormányzati iroda, s két tanácsülésüket már a felújított kuriális épületben tartották.
A felújítással egy időben sikerült rendezni az önkormányzati székház épületének előterét, a kopjás emlékművet más helyre költöztetik onnan. Pénzhiány miatt már nincs lehetőség az épület bővítésére, de keresik a lehetőséget arra, hogy beépítsék a tetőteret, ahol tágasabb tanácsterem kialakítására lesz hely. Rácz Gábor, a munkálatokat kivitelező cég vezetője elmondta: statikai szempontból a szakemberek alkalmasnak tartják a célra az épületet, kivitelezésére pedig vállalkozott. Az épület mögötti gyümölcsösben egy kis park kialakítását tervezi a polgármester, de arról sem mondott le, hogy a kúria alagsorában felújítsák a bolthajtásos pincét, és valamilyen hasznos rendeltetést adjanak neki. S mert a helytörténet eléggé szűkszavúan szól az ingatlanról, a helyiek kérésére fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a XI. székely huszárezred 2. századának székhelye Nagyajtán volt, ennek bölöni kiegészítőalakulata építette magának az említett kaszárnyát. Ebből az is következik, hogy a bölöni huszárok is részt vettek a korszak katonai eseményeiben. Erdélyben 1762-ben kezdték meg gyalogos- és lovasezredek szervezését – írja a Nagy Huszárkönyv (1999). Székelyföldön két gyalog és egy huszár lovasezred alakult, a régi szabadságukra hivatkozó székelyek tiltakozása miatt nem minden nehézség nélkül. A tiltakozás a hatalom részéről fegyveres megtorlásba torkollott, s mint tudjuk, 1764 januárjában a Madéfalván gyülekező csíki és háromszéki székelyekkel szemben katonai rendfenntartó kontingens, közte a Kálnoky-huszárezred katonái léptek fel, és közel 200 embert öltek meg. A sokat szenvedett határőr huszárezredeket már II. József (1741–1790) korában fokozatosan felszámolták. A bölöni huszárkaszárnya története, lám, a jelenben is folytatódik.
A bölöniek örömére elkészült a Tana utca végső szakaszának aszfaltburkolata, és sikeresen pályáztak folytatására a LEADER-programban – ez nemcsak az utcabelieknek, de Bölönpatak lakóinak is fontos. A műút végpontja eléri Patakon a település központját, többé nem kell már sáros úton gyalogolni.
Nem történt előrelépés Bölöni Farkas Sándor szülőházának mentése ügyében. Amint azt Kozma Albert unitárius lelkésztől megtudtuk, az egyházközség erkölcsi kötelességének tartotta az unitárius utazó és író házának megmentését, kifizették a ház vételárának felét, de az örökösök közbeléptek, s emiatt egyelőre stagnál az ügy.
Most ejtünk szót arról is, hogy Rudolf Béla alpolgármester vezetésével bölöni küldöttség látogatott Pesterzsébetre, Bu­dapest XX. kerületébe, hogy tiszteletüket tegyék a település várossá alakulásának 90. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Valójában kettős évfordulón vettek részt, mert Bölön és Pesterzsébet kerek egy évtizede, 2004-ben felújította a testvéri kapcsolatot, amely még a világháború első éveiben alakult. Az azóta Bu­dapest részévé vált XX. kerület, az akkori Pesterzsébet 1943-ban fogadta testvértelepüléséül a Háromszék vármegyei Bölönt. A tizenhat tagú küldöttségben énekes-táncos bölöni gyerekek és ifjak is részt vettek. Virágkoszorúkat helyeztek a Bölön és Szé­kelykeresztúr által készíttetett székely gya­logkapunál és az ott álló trianoni ajándék emlékkopjáknál.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 505
szavazógép
2014-07-01: Máról holnapra - Demeter J. Ildikó:

Ki az, aki levizsgázott

Ma teszik közzé a nyolcadikosok képességvizsgáinak végleges osztályzatait. Hivatalosan nem vizsgának, hanem felmérésnek nevezik a kisérettségit, és ez eleve megtévesztő, mivel a középiskolába való bejutás háromnegyed részben a diákok múlt heti teljesítményén áll vagy bukik. A felvételi fedőneve azonban a legkisebb baj: a gond az eredményekkel van.
2014-07-01: Közélet - :

Lobbi a területi autonómiáért (Az SZNT Strasbourgban)

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) folytatja együttműködését az új összetételű magyarországi európa tanácsi delegációval – nyilatkozta Izsák Balázs SZNT-elnök tegnap, miután hazatért Strasbourgból, az ET parlamenti közgyűlésének múlt heti ülésszakáról.