Már a tavaly elkészítette a községvezetés az egykori bölöni huszárkaszárnya épületének felújítási tervezetét azzal a céllal, hogy megfelelő körülményeket teremthessenek az évtizedek óta helyhiánnyal működő hivatalnak. Az e célra megpályázott pénzösszeg nem elegendő a XVIII–XIX. század fordulója táján emelt épület rehabilitációjára, mégis a munkálatok végső szakaszába értek, mert az erdővidéki székhelyű kivitelező megelőlegezte a bölönieket, és Sikó Imre polgármester örömmel újságolta, hogy költözés előtt az önkormányzati iroda, s két tanácsülésüket már a felújított kuriális épületben tartották.
A felújítással egy időben sikerült rendezni az önkormányzati székház épületének előterét, a kopjás emlékművet más helyre költöztetik onnan. Pénzhiány miatt már nincs lehetőség az épület bővítésére, de keresik a lehetőséget arra, hogy beépítsék a tetőteret, ahol tágasabb tanácsterem kialakítására lesz hely. Rácz Gábor, a munkálatokat kivitelező cég vezetője elmondta: statikai szempontból a szakemberek alkalmasnak tartják a célra az épületet, kivitelezésére pedig vállalkozott. Az épület mögötti gyümölcsösben egy kis park kialakítását tervezi a polgármester, de arról sem mondott le, hogy a kúria alagsorában felújítsák a bolthajtásos pincét, és valamilyen hasznos rendeltetést adjanak neki. S mert a helytörténet eléggé szűkszavúan szól az ingatlanról, a helyiek kérésére fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a XI. székely huszárezred 2. századának székhelye Nagyajtán volt, ennek bölöni kiegészítőalakulata építette magának az említett kaszárnyát. Ebből az is következik, hogy a bölöni huszárok is részt vettek a korszak katonai eseményeiben. Erdélyben 1762-ben kezdték meg gyalogos- és lovasezredek szervezését – írja a Nagy Huszárkönyv (1999). Székelyföldön két gyalog és egy huszár lovasezred alakult, a régi szabadságukra hivatkozó székelyek tiltakozása miatt nem minden nehézség nélkül. A tiltakozás a hatalom részéről fegyveres megtorlásba torkollott, s mint tudjuk, 1764 januárjában a Madéfalván gyülekező csíki és háromszéki székelyekkel szemben katonai rendfenntartó kontingens, közte a Kálnoky-huszárezred katonái léptek fel, és közel 200 embert öltek meg. A sokat szenvedett határőr huszárezredeket már II. József (1741–1790) korában fokozatosan felszámolták. A bölöni huszárkaszárnya története, lám, a jelenben is folytatódik.
A bölöniek örömére elkészült a Tana utca végső szakaszának aszfaltburkolata, és sikeresen pályáztak folytatására a LEADER-programban – ez nemcsak az utcabelieknek, de Bölönpatak lakóinak is fontos. A műút végpontja eléri Patakon a település központját, többé nem kell már sáros úton gyalogolni.
Nem történt előrelépés Bölöni Farkas Sándor szülőházának mentése ügyében. Amint azt Kozma Albert unitárius lelkésztől megtudtuk, az egyházközség erkölcsi kötelességének tartotta az unitárius utazó és író házának megmentését, kifizették a ház vételárának felét, de az örökösök közbeléptek, s emiatt egyelőre stagnál az ügy.
Most ejtünk szót arról is, hogy Rudolf Béla alpolgármester vezetésével bölöni küldöttség látogatott Pesterzsébetre, Bu­dapest XX. kerületébe, hogy tiszteletüket tegyék a település várossá alakulásának 90. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Valójában kettős évfordulón vettek részt, mert Bölön és Pesterzsébet kerek egy évtizede, 2004-ben felújította a testvéri kapcsolatot, amely még a világháború első éveiben alakult. Az azóta Bu­dapest részévé vált XX. kerület, az akkori Pesterzsébet 1943-ban fogadta testvértelepüléséül a Háromszék vármegyei Bölönt. A tizenhat tagú küldöttségben énekes-táncos bölöni gyerekek és ifjak is részt vettek. Virágkoszorúkat helyeztek a Bölön és Szé­kelykeresztúr által készíttetett székely gya­logkapunál és az ott álló trianoni ajándék emlékkopjáknál.