Enyhe tél után sok kártevőre számítottak a termelők, de a tavalyi aszályos hőség visszafogta felszaporodásukat. Az idén azonban a hőséghez csapadék is társult, igyekezve betartani Medárd ígéretét. Így aztán a rovarosnak ígérkező év gombás is lett.
Tavasszal a jól telelt talajlakó kártevők már korán kimutatták „foguk fehérjét”. A gondot pedig csak fokozta, hogy a házikertben használható készítmények közül több forgalmazását visszavonta az EU-hatóság.
Júliusban azt is számításba kell venni, hogy ez a szabadságok ideje is. Aki teheti, bizonyára kicsit magára hagyja a kertet, pedig most kezdődnek a szüreti napok. A karalábé, a hagyma, a paprika, a paradicsom és az uborka érik, de szedni lehet a cukkinit és a csillagtököt is. Nehéz feladat elé állítja tehát a konyhakertészt, ha a felsorolt növényeken valamelyik kórokozó vagy kártevő mégis felüti a fejét, mert ilyenkor már csak igen rövid élelmezés-egészségügyi várakozási idejű szerekhez lehet nyúlni.
Ha Medárd karja átnyúlik júliusra is, akkor könnyen szembekerülhetünk a peronoszpóra és fitoftóra gombákkal, amelyeket rézkészítményekkel lehet megállítani, de legjobb megelőzni. Ha a fitoftóra levélbarnulást, száradást okozó tüneteivel már megjelent, szinte csak a visszaszámlálás esélye marad meg a paradicsomnak. A burgonya is nagyon érzékeny erre a gombás betegségre, nem hiába nevezik burgonyavésznek is. A párás meleg pedig közismerten a peronoszpórát jelenti a szőlős gazdának. A lisztharmatgombákat sem szabad figyelmen kívül hagyni. A száraz meleg a lisztharmatnak kedvez, a párás meleg pedig az olajfoltokkal jelentkező peronoszpórának, a kettő egyszerre nem fordul elő gyakran.
A lisztharmatgombák ellen a kén-hatóanyagú készítmények mindig beválnak. Sajnos, sokszor a perzselés kockázatával együtt jár használatuk, ezért érdemes jobban tájékozódni a kezelendő fajta, a kiszórt lémennyiség, -koncentráció, azaz hígítás s a szerválaszték tekintetében a gazdaboltokban.
A paradicsomon, babon s káposztán is ott feketéllenek a levéltetvek, a szőlő levelein pedig gyakran találkozni az atka jelenlétére utaló apró dudorokkal. Fordítsunk figyelmet a kert gyümölcsfáira is. A cseresznye, meggy javában érik, ugyanígy a málna és a ribiszke is, de a csonthéjasokon a moníliától elszáradt gallyakat érdemes még nyaralás előtt lenyesni. Ne tartsunk fel tenyészetet belőle! Egy lombfertőtlenítő rezes permetezés is javasolt lehet a biztonság okán.
A gyümölcsfákon is megtalálni a tetveket, jelenlétükre utal, ha fénylenek a levelek, és sok hangya szorgoskodik vonulva az ágakon. Az érési időtől függően – a szilváé még későbbi – lehet megválasztani a megfelelő rovarölő szert ellenük.
A kerti virágok esetében az egyik gond az öntözés szokott lenni, a nedvesség megtartása fontos a virágágyásban is. Ennek egyik eszköze a gondos, alapos gyomlálás, és a kiadósan megöntözött talaj fűnyesedékkel történő takarása.
Júliusban esedékes a rózsa szemzése is. A szemet akkor vágjuk ki – szemzőkéssel, mert egyszerű bicskával kicsi az esélyünk a sikerre – a nemes rózsa szemzőhajtásáról, amikor a virág már hervadásnak indult. A vad alanyt akkor tartják érettnek a szemzésre, amikor a bevágott „héja” könnyen elválik a farésztől. Ezt a T alakú bemetszéskor könnyen meg lehet állapítani. Ebbe a nyílásba, a héj alá kell behelyezni a nemes szemet, majd vízbe áztatott rafiával vagy nedvességtartó, rugalmas kötözőszalaggal körbecsavarva kell bekötözni úgy, hogy csak a szem nézzen ki a kötözőszalagból, ezzel elkerülhető a seb kiszáradása. Sikeres szemzés esetén őszre már összeforr a vad és a nemes rész, tavasszal akár virágot is hozhat a szemzett rózsa.
(Forrás:Agroinform Tipp)