Sikerült ebben az alcsíki faluban is otthon éreznünk magunkat. És nem csak azért, mert valóban szomszédosak vagyunk, hiszen Erdőfüle felől, a Kormos völgyéből, a Gesztena pusztájáról, de Barót kövéről vagy éppen az Ángyélikából is minden ösvény a szentimrei legelőre vezet, ahonnan teljes pompájában bontakozik ki Alcsík s a Dél-Hargita előterében a Szent Imre herceg nevét viselő település.
Az viszont szinte hihetetlen, hogy a Szentimrei Büdösfürdőn tett régebbi látogatásunk óta alig változott ez a gyógyhely. Felújítottak ugyan egy épületet, jobban mutat egy-egy mofetta, de mint hallottuk, még mindig nincs szakszerű területrendezési terve, korszerű bekötőútja az 1100–1200 m magasan fekvő hegyi üdülőtelepnek, meleg fürdője nem működik, csak mofettázni lehet ott. A borvíz útja program részeként épült ugyan egy kezelőközpont, de befejezése pénzhiány miatt várat még magára. Bányai Jánosnak, a Kézdivásárhelyen született nagy székely geológusnak és Málnási Géza professzornak sok évtizeddel ezelőtt leírt gondolatai jutottak eszembe: ha ez a hely, ahol a világ legerősebb természetes és radioaktív gyógygáz-feltörései vannak, valahol Nyugat-Európában lenne, környékén híres gyógyszállók emelkednének, ezrek gyógyulnának ki bajaikból! Mi több, Málnási professzor, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem jeles tanára, a Büdösfürdő kénben gazdag gyógytényezőire alapozott, teljesen egyéni kezelési módszerét, a szulfoterápiát elfelejtették! Pedig néha előnyösebb lenne gyógykezelésre küldeni egy beteget, mint kemény gyógyszerekkel próbálni enyhíteni panaszait, találgatni betegségének okait.
Fülöp Kinga alpolgármester a Csíkszentimrei Figyelő című önkormányzati havilappal és egy vaskos kötettel ajándékozott meg, címe: Csíkszentimre örökség. Valóságos tükre a településnek, közös munka eredménye, s a népes szerzői gárda között örömmel fedeztük fel a geológus-hidrogeológus Jánosi Csaba, Kristó Tibor költő, újságíró, a Hargita Népe volt vezető szerkesztőjének nevét, utóbbi ugyanis Szentimre szülötte. Utunk, mert mindenütt magunkat kerestük, természetesen az eléggé romos, a XVIII. században épült Henter-udvarházhoz vezetett, ahol csend honolt, s csak a szép reneszánsz és barokk építészeti elemek láttán idéztük fel a jeles család emlékét, kik a háromszéki Sepsiszentivánból mint csíkszéki tisztségviselők kerültek Alcsíkba, teremtettek maguknak földbirtokot és vagyont, hírnevet olyanképpen, hogy Henter Ádám (1714–1781) Csíkszék főkirálybírája lett, s 1753-ban még bárói rangot is kapott Mária Terézia királynőtől. Ő bővítette a XV. század végi táblaképeiről híres helybeli ősi gótikus római katolikus templomot, porai, a család tagjainak maradványai pedig ott pihennek az épület József-kápolnájának alagsorában.
A családról és a templomról a helybeli plébánossal, Fábián Zoltánnal beszélgettünk, aki mint elmondta, hilibi származású, s büszke arra, hogy a felső-háromszéki Szentföld szülötte. Az önkormányzatnál az eléggé romos kúria sorsa felől is érdeklődtünk. Az épület teljes restaurálására a Norvég Alapnál pályáztak több mint egymillió eurót. Amolyan multifunkcionális épületté szándékoznának alakítani, ahol helyet kapnának a még ma is élő régi mesterségek, egy kiállítóterem, nemkülönben a Henter család emlékszobája. A pincét sonka- és sajtérlelésre használnák, a tágas kertben pedig újravarázsolnák az egykori gyümölcsöst. Ha az arra járó értékes építészeti remeket akar látni, meg kell tekintenie az Olttól nyugatra álló Szent Margit-kápolnát, amelynek falképét a szakemberek is úgy emlegetik, mint a Csíki-medence legnagyobb eddig ismert középkori relikviáját.
Magunk mögött hagyva a múlt emlékeit, a jelent fürkésztük. A szentimrei önkormányzat székháza előtt az Árpád-házi királyfi, Szent Imre herceg (1007–1031) bronzszobra fogadott, a Lakiteleki Népfőiskola millenniumi adománya, Lantos Györgyi szobrászművész alkotása. Örömünket az is tetézte, hogy az ismert Szent Imre-mellszobor díszíti a gelencei nagytemplom előterét, és szintén Szent Imre herceg a régi és új alszegi templom védőszentje. Szent Imre szobra még tizenegy Kárpát-medencei településen áll, ahol valamilyen kötődés létezik a tragikus sorsú herceg és a helység története között.
Csíkszentimrén folyik az ivóvízhálózat kiépítése, a csatornázási rendszer egy része is elkészült, iskolájában működik a Liliom Egyesület, van népfőiskola, széles e tájon ismert a helybeliek Zöld Fák zene- és dalos kalákája, alkalomadtán itt tartják a Kárpát-medence Szent Imre nevű településeinek (Hegyközszentimre, Mátraszentimre, Marosszentimre) találkozóját, amit Lezsák Sándor kezdeményezett. Ferencz Károly, az iskola igazgatója elmondta, gyümölcsöző testvériskolai kapcsolatot tartanak fenn például a soltszentimrei iskolával és a nyáron is szerveznek kölcsönös táboroztatást.
