Ezt a hónapot, mert ez időben született a híres római császár, Julius Caesar, róla nevezték el. Székely őseinknek ez annyira nem jelentett sokat, hogy újra elkeresztelték a hónapokat. Így született meg a székely naptár, amelyben az év hetedik hónapját Áldás havaként emlegették. A korai hidegek miatt gyümölcsfáinkra most kevésbé, a falvak-városok határára, mezőre-legelőre, de a helybeliek közösségi életére is áldással köszöntött az esztendő. Ezt tapasztaltuk vargyasi utunkon is.
Segítő kezek
A régi, ráérős öregek hetente kimentek a határba – mondják a vargyasiak. Aki irkát és plajbászt is tartott a háznál, feljegyezte a látottakat-tapasztaltakat, s így született meg a földműves ember útmutatója, tudástára. Az asszonynépség, amíg a gazda a terményt nézte, egy imát mondott a földtábla előtt – akkor is, ha dús volt a kalász, akkor is, ha jégeső vagy aszály pusztította a mezőt. Erdővidék-szerte rég nem volt ilyen szép a határ. Ahol kövér a televény, már megdőlt a kenyérgabona. Mert sok volt az eső, pusztítani kezdett a burgonyavész, permetezők járják a határt. Ritka az olyan esztendő, mint a jelenlegi, amikor néhol már másodszor is lekaszálták a füvet, és a gazdák biztosan számítanak még a jó sarjúra is.
Az áldás a gyermekáldásra is vonatkozik – derült ki az Andorkó Ferenc unitárius lelkésszel folytatott beszélgetésünkből. A tavaly ugyan megugrott az elhalálozások száma, de az 1500 lelket meghaladó unitárius gyülekezet lélekszáma – amelyben benne a szomszédos székelyszáldobosi leányegyházközség is – nem apadt. A vargyasi hívek jelesre vizsgáztak, önerőből, adományaikból felújították templomukat, annak orgonáját, anyagilag besegített a helyi önkormányzat és az erdő-közbirtokosság. Négy- évi kitartó munka eredménye ez, és csak akkor mondhatják, hogy bevégezték, ha sikerül rendezni a templomot körülvevő terepet is, hogy az épület alapfalaihoz ne juthasson esővíz vagy hólé.
Gyülekezeti termük megfelelő állapotban, az egykori felekezeti iskola egyik termében helyet talált a tevékeny helybeli Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet is. Az iskoláskorúak valláserkölcsi nevelésével maga foglalkozik, a középiskolások pedig a baróti szakközépben hallgatják Nagy Réka vargyasi származású vallástanár óráit.
Hétfőn érkezett a Segéd Kezek önkéntes jótékonysági kalákacsoport, s a helybeli fiatalokkal közösen meglátogatják az erdővidéki falvakban élő erőtlen öregeket, magányosokat, akiknek a háza táján elvégzik a legszükségesebb munkát-tennivalót, amelyre a háziaknak már nem futja erejükből.
Őrszemek a megyehatáron
Jóval a rendszerváltás előtt, az 1968-as megyésítést követő szellemi felszusszanás idején Vargyason megalakult a Rika Közművelődési Egyesület, amely elsődleges célként tűzte maga elé a Vargyas völgye és a festői környék tájképi értékeinek és eszmei hagyatékának értékesítését oly módon, hogy az hozzon is valamelyes jövedelmet, amit majd teljes mértékben a mészkőszurdok és annak értékei megőrzésére-védelmére tudnak visszafordítani. Nem véletlenül Vargyason: innen közelíthető meg a legkönnyebben ez a vidék, annak karszt-komplexuma.
– Sok víz folyt le azóta a Vargyas patakán. Miképpen állunk ezzel a régi álommal, gyökeret ver-e a régiek elképzelése? – kérdeztük Dénes Ildikót, az Elveszett Világ Természetvédelmi Turista és Barlangász Egyesület elnökét.
– Igen, de csak következetes munkával – felelte. – A Vargyas-szoros természetvédelmi terület felügyelete és védelme a mi feladatunk. Egyre több az ide érkező látogató, s így e feladat mellett sokszor, sajnos, másodlagos szerepet kap a barlangászat és a barlangvédelem. Amióta Homoródalmás felől is átkelőhelyek épültek a vízen, megnőtt a turistaforgalom. A 2004-es esztendőtől patakon áthajló pallók, illemhelyek és szemétgyűjtők karbantartása, a hulladék összegyűjtése és elszállíttatása, az információ-szolgáltatás, idegenvezetés, az anyagiak nyilvántartása és az állandó felügyelet a mi gondnoki feladatunk. A környezettudatosságra való nevelést, az ökoturizmus népszerűsítését szolgálják az általunk szervezett gyerektáborok. Hatan-heten tudunk – váltakozva – felügyeletet biztosítani a völgyben. Személygépkocsival kell rendelkeznünk, hiszen messze a völgy, s ennek költségeit szerény napidíjként a látogatási díjakból próbáljuk fedezni, nonprofit egyesület vagyunk. Sajnos, a barlangok, közöttük a legnagyobb, az Orbán Balázs nevét viselő is, eléggé megviselt állapotban vannak, lezárásukra nincs lehetőség, a látogatók zaja különösen szaporodásuk idején zavarja a denevéreket. Eddigi kiadványainkban igyekeztünk népszerűsíteni a barlang és a mészkőszurdok látogatási szabályait. Szoros kapcsolatot tartunk Vargyas és Homoródalmás önkormányzatával, más támogatóinkkal. A vargyasi községvezetés sikeresen pályázott a völgy felé tartó, alaposan leromlott egykori erdőipari út korszerűsítésére. Túl vannak a versenytárgyaláson. A Környezetvédelmi Alapnál pályáztunk egy látogatóközpontra, annak felszereléseire, tanösvények, iskolai tevékenységek és kiadványok költségeire. Az épület már tető alatt, befejezésén dolgozunk. Elengedhetetlenül fontos lenne kiépíteni környezetének infrastruktúráját, amelyre már létezik területrendezési tervezet. A vargyasi községvezetés ugyanis 49 évre bérbe adta nekünk ezt a 10 áras területet.
Dénes Ildikó tragikus hirtelenséggel elhalt férjéhez, Dénes István barlangkutatóhoz hasonló szenvedéllyel mesélt mindezekről, az egyesületről, terveikről és elképzeléseikről, bemutatta az utóbbi években megjelent szórólapjaikat, szöveges-képes színes kiadványaikat.
A Lokon felvezető, jelenleg községi, egykor erdőipari út korszerűsítése felől Ilkei Ferenc polgármesternél érdeklődtünk, aki elmondta, hogy sepsiszentgyörgyi székhelyű kivitelező cég nyerte a versenytárgyalást. Erről kell okiratot felterjeszteniük Gyulafehérvárra, azt követi majd a szerződés aláírása. Az útnak csak a mi megyénkben található, mintegy 1060 méterét korszerűsítik, a sziklaszoros bejáratáig terjedő szakasz Hargita megye területére esik.
Sajnos, Vargyas község jelenleg is alapvető gondokkal küzd – tudtuk meg. Megépült az ivóvíz-rendszere, de a működtetésére alkalmas céggel még nem jutottak egyezségre. A vizet ingyenesen használják azok, akik beköttették, a költségeket az önkormányzatnak kell állnia. Jó hír viszont, hogy megtették az első lépéseket a község szennyvízhálózatának és tisztítóállomásának megteremtésére.
Ünnepre készülnek
Vargyason emberemlékezet óta az önazonosság megtartó ereje volt a közművelődési tevékenység. A média mindig jelezte az itt munkálkodó fiatalok, a Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet tagjainak munkáját. Áldás havában a jókedv és az azt éltető dal is jelen van a faluban. A Dávid Ferenc Unitárius Dalárda énekel a legtöbb kórustalálkozón, ott voltak Baróton is a Zathureczky Gyula-találkozón. Varga Réka énekvezér unitárius jellegű műsort tanított be.
A közművelődési munkát a Dávid Ferenc-egylet vállalta fel, elnökét, Gánya Ervint kérdeztük. Elmondta, július 31. és augusztus 3. között a Maros megyei Szentháromságon sorra kerülő színjátszó versenyen a vargyasiak is részt vesznek. A próbákat Farkas Orsolya harmadéves teológus hallgató tartja, ő tanítja be a színdarabot. Nem messze, a szomszédos Kis- és Nagy-Homoród mentén szervezik meg augusztus derekán a hagyományos unitárius gyaloglótábort, amelyre több vargyasi fiatal is benevez. A hónap végén, augusztus 29–31. között jelen lesznek az Unitárius Ifjúsági Konferencián, amelyet a Jobbágyfalva melletti Tündér Ilona völgyében szerveznek.
Újabban a helyi közművelődés szolgálatába lépett a Vargyasi Csillagkövetők Civil Egyesülete is, amelynek animátorával, Farkas Emesével, a Borbáth Károly Általános Iskola tanítónőjével és férjével, Farkas Domokossal székelyszáldobosi lakásukon beszélgettünk.
– Sok a helybeli tehetséges fiatal – mondta a tanítónő –, akiket bevontunk egyesületünkbe, és örömmel mondom, hogy sikeresen. Tevékenységünkben fontosnak tartjuk, hogy jelen legyen a történelem, az azzal kapcsolatos irodalom, a népdal és a néptánc. Jelenleg mintegy negyven aktív tagunk van. Tánccsoportunkban három emberöltő tevékenykedik, s felemelő érzés volt nekünk is fellépni a kis Erősd faluban, ott lenni a kézdiszentléleki Perkő-hegy tetején. Szavalóink – Máthé Bernadett és Bokor Katalin – részt vettek a Kárpát-medencei szavalóversenyen, felléptek a Székelyudvarhelyen megszervezett Költészet Napján. Nem feledkezünk meg a fiatalok és a kisebbek bevonásáról sem: a Baróti Napokon fotóival sikeresen szerepelt a tizenkilenc éves Bokor Katalin és rajzaival a tízéves Pál Boglárka. Van egy huszárcsapatunk is, amelynek jelöltjeivel a tavaly részt vettünk a Bálványosi Erdélyi Huszárakadémián.
A házaspár mintegy összefoglalta az egyesület közelmúltját. Emlékkopjákat helyeztek el Erdély és az anyaország településein, amelyeket a számos elismerésben és kitüntetésben részesült Máthé Ferenc „Ikonka” vargyasi népművésszel készíttettek. Az ő műhelyéből került ki az a buzogányos emlékkopja, melyet a Lenkey tábornok lovastúrán a pankotai református templom udvarán lepleztek le az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőse, az aradi vértanúk perének vádlottja, Lenkey János honvédtábornok emlékére. Kapcsolatot létesítettek a határon túli hagyományőrző egyesületekkel, helyi faragó, Borbáth Sándor által készített kopját állítottak a magyarországi Álmosdon a honvédő háborúban elpusztult huszárlovak emlékére.
– Jelenleg augusztus 20. megünneplésére készülünk – mondták. – Szerdai napra esik. Mi egész napos műsort készítünk, amelyben helyet kap az ünnepet méltató előadás, István Ildikó lemezbemutatója, erdővidéki néptáncbemutató is.
