A Katrosa- és Várpatak közötti hegygerincen, az Odojka, Kis- és Nagy-Nyíres mező (1) vonalán éri el a kék pont turistajelzés a Gombásbércet. Ez már a fő kárpáti vízválasztón található.
Itt húzódik a megyehatár is. A Gombásbérc nyugati lejtőjén nyílik júliusban a turbánliliom (Lilium martagon) védett növényünk. Az Odojka-tető egy, a Várpatakra előugró hegyes ormán húzódnak meg Cecevára romjai. Itt ásatásokat végzett a Megyei Múzeum 1975-ben, bronzkori, római és késő vaskori kerámia került napvilágra. Az őskori telepre kora középkori vár is telepedett, s ez Orbán Balázs szerint 1581-ben még lakott volt. A várat Márton Emil szárazpataki tanító szerint régebben Fényesvár néven emlegették a környékbeliek. A szentléleki Tamás István szerint pedig „a régiek menedékül használták ezt az erődöt a tatárjárás idején”. Daragus Antal Királyvára néven hallotta emlegetni az öregektől, ,,ahonnan fordítva patkolt lovakon hordták el a kincset.”
A Várpatakba ömlő Kecskebérc vagy Borvízpatak völgyében található a Várpataki borvízforrás (4), ismereteink szerint a vidék legészakibb szén-dioxidos feltörése. A Gombásbérctől keleti irányba, az Ojtozi-hágó felé tartó fő gerincjelzés (piros sáv) áthalad az Ezeréves erdő néven ismert zsombékos fellápon (R), ahol a kedvezőtlen talaj- és vízállási viszonyok miatt csenevész termetű, öreg erdei fenyők élnek emberemlékezet óta. Innen ez a hangzatos név. A kis erdős láp rezerváció. Innen ered a Lassúág patak, az Úz mellékvize. Ebben a térségben, a Gombásbérc lábánál fekszik a lélekszámában teljesen leapadt egykori Gyertyános csángó település. Napjainkban már csak nyári szállásoknak használják az egykori lakóházakat. Nyaranta jó alkalom nyílik itt (főleg néprajzosoknak) a szénakészítéssel és az állattenyésztéssel kapcsolatos munkaeszközök és szokások tanulmányozására. Egykori iskoláját az esztelneki önkormányzat felújítatta. A 2-es számmal a Nyírverem kútját, a 3-as számmal pedig Mánik kútját jelöltük. Mindkettő bő hozamú édesvízforrás.
*
Lapunk sorozat formájában közreadja Kisgyörgy Zoltán 1984 és 1985-ben a Megyei Tükör oldalain megjelent, 60 kockából álló, Hegyen-völgyön kalauz című megyetérkép-sorozatát. A térképvázlatok hetente egy alkalommal jelennek meg lapunkban, és a Háromszék lapárusítóinál fóliázva, gyűjtőmappával együtt is beszerezhetőek lesznek megrendelés alapján (a fóliázott térképkockákat a 0267 351 504-es telefonon, illetve a hpress@3szek.ro e-mail címen lehet megrendelni).