A felvidéki magyarság legnagyobb nyári rendezvényének zárónapján a Fidesz és a Magyar Közösség Pártjának (MKP) EP-képviselője egyetértett abban, hogy a Kárpát-medencei magyarság erős brüsszeli képviseletét fel kell használni az európai fórumokon eddig alulprezentált magyar ügyek erősebb megjelenítésére. Úgy vélekedtek: az erős képviselet bővíti az érdekérvényesítés lehetőségeit, ugyanakkor nem szabad túlzó reményeket táplálni, mert a következő időszakban rögös és nehéz utat kell végigjárni.
Szájer József az EP választások eredményeit értékelve – külön utalva arra, hogy a Fidesz által állított össznemzeti EP-képviselőjelölti listára a külhoni magyarság tagjai is felkerültek – azt hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medencei magyarságnak soha nem látott képviselete lett Brüsszelben. Elmondta: a magyar ügyek sokszor hiányoztak vagy csak alul­reprezen­táltan jelentek meg az európai fórumokon, ezért a most megszerzett brüssze­li képviselet azt a célt szolgálja, hogy erőteljesen jelenjenek meg Eu­rópa legnagyobb agó­ráján. Hozzátette: emellett tudatosítani kell, hogy nem lehetnek túl vérmes reményeink, amit az is mutat, hogy az elmúlt tíz évben is rengeteget kellett küzdeni a legkisebb eredményekért is.
Csáky Pál az EP-választással kapcsolatban kifejtette: az MKP azt a stratégiát választotta, hogy nem kér befutó helyet az össznemzeti listán, mivel ha ezt megtette volna, akkor a felvidéki viszonylatok között nagy lett volna a veszélye, hogy a párt saját listáján senki sem kerül be az EP-be. Ezzel arra utalt, hogy a Bugár Béla vezette Most–Híd szlovák–magyar párt azt hangoztathatta volna, nem kell az MKP listájára szavazni, mivel a magyar pártnak úgyis lesz képviselője Brüsszelben, később pedig azt mondhatták volna, hogy az MKP képviselője nem szerzett felhatalmazást a felvidéki magyarságtól. Ma már világos, hogy az MKP stratégiája jó volt – szögezte le Csáky Pál, hozzátéve: a felvidéki magyar választók erős mandátumot adtak neki, annál is inkább, hiszen az EP-választáson sikerült legyőzniük a Most–Híd vegyes pártot.
A fórumon az egyik nézői kérdésre, amely a Fidesz képviselői csoportjának az Európai Néppárt (EPP) frakcióján belüli helyzetét és a Jean-Claude Juncker EB-elnöki jelölése kapcsán kialakult helyzetet firtatta, Szájer József azt mondta: az erőviszonyok egyértelműek, a Fidesz össznemzeti listáján Brüsszelbe jutott képviselők ahhoz a csoporthoz tartoznak, amely eldönti az EPP ügyeit, és ezt az erőt a magyarság ügyeinek átültetéséhez akarják felhasználni. Hangoztatta: Juncker jelölése kapcsán nagy a nyomás rajtuk, hogy változtassanak álláspontjukon, de ennek ellenére nem fogják támogatni őt. Magyarázatként hozzátette: nem akarják azt, hogy az EP túlterjeszkedjen az unió alapszerződésében megfogalmazott jogkörein, és azt sem szeretnék, ha az unió európai egyesült államokká változna. Ha ezt akarnánk, akkor nem azt tennénk, amire a magyar választók felhatalmaztak – mutatott rá Szájer József, és hozzátette: képviselőcsoportjuknak az a nézete, hogy a magyarság része az európai közösségnek, de ennek alapján alakítani is akarja azt. Megjegyezte, ennek indokoltságát egyebek mellett az is bizonyította, hogy a Magyarország által használt válságkezelési eszközök sikeresebbnek bizonyultak, mint azok, amelyeket például Görögország és Portugália esetében az unió alkalmazott.
Csáky Pál a magyar ügyek brüsszeli megjelenítéséről azt mondta: mindent meg fog tenni azért, hogy a magyar érdekeket maximális erővel képviselje, ugyanakkor a korábbi felvidéki magyar EP-képviselőknél érzékelhetőbben akar megjelenni a Felvidéken is. Egy kérdésre válaszolva, amely a Most–Híd listáján az EP-be jutott képviselővel való esetleges együttműködésének lehetőségeit firtatta, úgy vélekedett: a kérdés nyitott, és magában hordozza az együttműködés és az összeütközés lehetőségét is. Egyelőre beszélő viszonyban vagyunk, aztán meglátjuk, lesz-e ebből több – jegyezte meg.