A 2014–2020-as vidékfejlesztési tervben csökkentették a pályázható fejezetek számát, így 15 fejezet lesz megnyitható ősz végétől, összesen 9,85 milliárd euró értékben. Az említett összegből valamivel több, mint 8 milliárd euró az unió vidékfejlesztési alapjából jön, a többi a hazai költségvetésből. Egy előzetes tervezet már márciusban az uniós bizottság asztalára került azért, hogy a román fél megtudja a bizottság általános véleményét. Az uniótól kapott visszajelzés alapján, melyben a társadalmi egyeztetés hiányát kifogásolták, a szakminisztérium több szakmai szervezettel több ízben is tárgyalt a tervről, így most a román fél nem számít kifogások emelésére. „Azt hiszem, hogy az újonnan elküldött vidékfejlesztési terv jól összeállított, rugalmas és tökéletesen megfelel a jelenlegi romániai agrár- és vidékfejlesztési helyzetnek. Próbáljuk általa a leghatékonyabban felhasználni a számunkra leosztott vidékfejlesztési alapokat, ami természetesen nem lesz elegendő mindenre, de igyekeztünk a fontossági sorrendet úgy felállítani, hogy az agrárgazdaság legjobb korszerűsítését érjük el. Most következnek a hivatalos tárgyalások az Európai Bizottság szintjén, de meggyőződésem, hogy lényegi változások nem lesznek a végleges formájában. Olyan visszajelzéseket kaptam, hogy az új terv jó, életképes és finanszírozható” – nyilatkozta a szakminiszter.
Arról is szólt Daniel Constantin, hogy 2015-től törvényben is szabályozzák az „aktív mezőgazdász” fogalmát, létrehozva egy olyan feketelistát, amelyen rajta lesz mindenki, akinek nem származik jövedelme a mezőgazdasági  tevékenységből, csak a területalapú támogatást vette fel minden évben. Itt a miniszter a saját legelővel rendelkező polgármesteri hivatalokat is említette, amelyek nem fedik le állattal vagy nem készítenek takarmányt a saját tulajdonú legelőterületeiken. A miniszter kiemelte, hogy a legeltetési törvény alkalmazási szabályai most állnak kidolgozás alatt, a tanácsi tulajdonú legelők és kaszálók bérlésénél pedig előnyt fognak élvezni az állattenyésztők.
A miniszter arról is beszélt, hogy most már biztos az a döntés, amely a mezőgazdasági területek csoportosítását is segíti. Eszerint 2015-től a közvetlen területalapú támogatás a gazdaság nagysága szerint fog változni, az 1–5 hektárral és a 30 hektárnál nagyobb területtel rendelkezők esetén a támogatás 170 euró lesz hektáronként, ugyanakkor az 5–30 hektáros gazdaságoknál 215 eurót adnak vagyis 45 euróval többet. Ugyanezt a területcsoportosítást segítené egy újabban bevezetendő, megpályázható támogatás is: 2016-tól azon területtulajdonosok, akik felhagynak a műveléssel, de területeiket bérbe adják, még öt éven keresztül emelt területalapú támogatást kapnak, hektáronként 204 eurót.
A miniszter a termelés integrálásának fontosságáról is beszélt. Az új vidékfejlesztési tervben az elbírálásnál pluszpontokat kapnak azon pályázók, akik tervükben a rövid láncú integrálást célozzák meg. Jóllehet Románia az utóbbi hónapokban jól teljesít a mezőgazdasági termékek exportját illetően, az év első negyedében értékben több termék került kivitelre (1,16 milliárd euró), mint behozatalra. A miniszter szerint túl sok alapanyagot exportálunk, pedig ha itthon dolgoznák fel a terméket, növekedne a hozzáadott érték. „Például ahelyett, hogy kukoricát exportálnánk, előnyösebb lenne ezt a mennyiséget integrálni az állattenyésztésben (hústermelésre fordítani – szerk. megj.), így a pályázó is több pontot érne el az elbírálásnál” – nyilatkozta a miniszter.