Barót tanácsa tegnap délelőtt tartott ülésén a Székely Nemzeti Tanács felhívására igent mondott az autonómiára. A határozattervezetet mindhárom párt frakciója támogatta.
A határozat elfogadását kezdeményező MPP-s Szilágyi Sándor az előterjesztés során arra kérte társait, tekintsenek el ebben az esetben attól, hogy ő a polgáriakat képviseli: az önrendelkezés megteremtése több a pártpolitikánál, egységesen kell fellépniük olyan kérdésekben, amelyek a nemzeti kisebbségek védelmét szolgálják, illetve a nemzetünkre leselkedő erőszakos beolvasztást megakadályozzák. Mint mondotta, valószínűleg mindenki ismeri a „helytartó” véleményét (Marius Popică kormánymegbízottra utalt – szerk. megj.), ám azt figyelmen kívül kell hagyniuk: a véleménynyilvánítási jogunkat nem korlátozhatják „fentről”. Szilágyi párttársa, Nagy István szerint Barótnak el kell fogadnia az SZNT-felhívását, hiszen nekünk – mint mondotta – nem hajóskapitány, hanem a székely nép a vezérünk. Nagy emlékeztetett arra is, hogy a 2006-ban a polgármesteri hivatal homlokzatára feltett Városháza feliratot, majd a 2010-ben elhelyezett székely zászlót is levetette a hatalom, pedig azoknak helye lenne a kilencvenöt százalékban magyarok lakta városban.
A Székely Nemzeti Tanács bardoc–miklósvárszéki elnöke, Szabó Miklós az elmúlt évek kormányai által szorgalmazott régiósítás-tervezetekben rejlő csapdára – a székelyföldi magyarság beolvasztását célzó közigazgatási átrendezésre – hívta fel a figyelmet. A szót kérő Krizbai Imre református lelkipásztor örömét fejezte ki, hogy a különböző pártokban politizáló önkormányzati képviselők egyetértenek a határozattervezettel, majd arra figyelmeztetett, Székelyföld autonómiastatútumát a nemzetünk számára leginkább megfelelő, Csapó József által kidolgozott okirat alapján kell véglegesíteni. Az RMDSZ-es Pál-Szilágyi Zoltán úgy vélekedett, talán nem mindenben törvényszerűen járnak el, de – akárcsak négy esztendeje az autonómia-népszavazás alkalmával – támogatják a kezdeményzést.
