Történetekből történelem – ez a mottója idén a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábornak, melynek nulladik napját tegnap jelképesen annak bölcsőhelyén, Bálványosfürdőn szervezték meg.
A megemlékezés az Istvána Panzió udvarán, az egykori kempingtábor helyén kezdődött, ott, ahol a szabadegyetem 20. évfordulóján 1999-ben életfát állítottak. Az emlékjel a csernátoni Haszmann-műhelyben készült, Haszmann László faragta. A bálványosi kempingtábor adott helyet hét esztendőn át, 1990 és 1996 között a szabadegyetemnek, míg helyszűke és egyéb okok miatt a szervezők 1997-ben átköltöztették Tusnádfürdőre. Az életfánál Gergely István (Tiszti), a Csibész Alapítvány elnöke, egykori csíksomlyói plébános és Sántha Imre református lelkipásztor mondott imát és idézte fel a negyedszázaddal ezelőtti eseményeket. A székely és magyar himnusz közös eléneklése után az életfát az alapítók – Németh Zsolt, Szabó Miklós, David Campanale, Sántha Attila és ifj. Deme László –, a szervezők, a Pro Minoritate Alapítvány, a Magyar Ifjúsági Tanács és a Nyári Szabadegyetem Szenátusa koszorúzta meg.
Felidézték a kezdeteket
A több mint százfős tömeg a négycsillagos Grand Hotel Bálványos teraszára vonult, ahol sor került a Történelmet írtunk – negyedszázados a bálványosi folyamat rendezvényre. Ezt megelőzően levetítették a Történetekből történelem – Tusványos 25 éve című, Maksay Ágnes által rendezett dokumentumfilmet. Ezt követően az Egyesült Királyságból érkezett David Campanale, a BBC munkatársa arra emlékezett, hogyan gyűltek össze 1989 decemberében Sántha Attila ismerősének garzonlakásában. Szabó Miklós és Sántha Attila is azt a december végi napot idézte fel, amikor több kézdivásárhelyi fiatallal egy egész éjszakát beszéltek át a két fideszes és az angol liberális-demokrata politikussal. Az, hogy szabadegyetem legyen, David Campanale ötlete volt, míg a helyszínt Török Sándor javasolta.
Németh Zsolt felolvasta a huszonöt esztendővel ezelőtt Európa fiataljaihoz intézett felhívást, melyet David Campanale, Németh Zsolt, Szabó Miklós, ifj. Deme László és Sántha Attila írt alá. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke arról beszélt, hogy az évek során komoly párbeszéd alakult ki a román és magyar értelmiségiek között. Azt is elmondta, sajnálja, hogy elköltöztették a nyári szabadegyetemet Tusnádra, az út miatt, amikor megérkezett, az volt az érzése, hogy időutazást tett, ugyanilyen rossz volt az út annak idején is, amikor még itt tartották a szabadegyetemet. Smaranda Enache emberi jogi harcos a marosvásárhelyi fekete márciust idézte fel, amit véleménye szerint azért szerveztek meg, hogy bebizonyítsák, szükség van a Securitatéra, amelyet Román Hírszerző Szolgálat néven újra is alakítottak. Azt is elmondta, kezdetben a bukaresti román fiatalok félve jöttek a Székelyföldre, attól tartottak, bajuk esik. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke arról mesélt, hogyan és mikor kapcsolódott be a bálványosi szabadegyetem szervezőcsapatába. Arra is emlékeztetett, hogy az első szabadegyetemet Átmenet a diktatúrából a demokráciába címmel szervezték. Tusványos története egy győztes történelem – hangsúlyozta a Néppárt elnöke. Török Sándor alapítóként azt fejtette ki, hogy nem véletlenül szervezték a szabadegyetemet júliusban, a Szent Anna-nap miatt döntöttek az időpont mellett. Kovács Attila egykori Madisz-elnök a Vigadóban megtartott gyűlésről beszélt, amikor 1989. december 24-én megválasztották a város új vezetőségét. Az akkor kitűzött célokból nem minden valósult meg, de jó úton haladunk – mondotta az egykori Madisz-elnök. Jakabos Csaba István, a csavargyár volt vezérigazgatója azokról a fiatalokról beszélt, akik a „terroristák” ellen akartak harcolni, de nem adott a kezükbe fegyvert, ezért sem folyt a városban ártatlan vér, ugyanakkor az ifjak érdeme, hogy megalakult a Székely Újság. Németh Zsolt a kovásznai Fábián Ernő tanárra, közíróra, az erdélyi értelmiség egyik vezéregyéniségére emlékezett, akihez baráti szálak fűzték. Maksay Ágnes a beszélgetés végén feltette a kérdést: hogyan tovább, Tusványos? – a választ szombaton várja.
Egy amfiteátrum alapköve
Az előadások után a résztvevők a szállodával szemben épülő szabadtéri színpadhoz vonultak, ahol Szarvadi Loránd tulajdonos bemutatta a majdani színpad és amfiteátrum tervét. Elmondta: amikor tavaly nyáron elkezdték rendbe tenni a szálloda környéket, nekiláttak a tizenkét hektáros terület romjainak eltakarításhoz, feleségével, Zsuzsával, Jeney Jankával és Marius Albişor építésszel egyetértettek abban, hogy ezt a völgyet az Isten is amfiteátrumnak teremtette. Elkészült az első terv, de rájöttek arra, hogy ha vissza akarják adni Bálványos régi fényét, egy olyan színpadot kell építeni, ahol zenei rendezvények, rockkoncertek, valamint színházi fesztiválok is helyet kaphatnak. Elképzelésüket több jeles építész is támogatta, így készült el a kiállított makett, bukaresti végzős műépítész-hallgatók munkája. Az ideiglenes színpadon tegnap fellépett Felicia Filip világhírű szopránénekes, aki csodálatos hangjával elkápráztatta hallgatóságát, majd Németh Zsolt elhelyezte az alapkövet, amelyet Bardócz Csaba és Andorkó Attila lelkész áldott meg.
