Óriási székely tömeg gyűlt össze vasárnap az Óriáspince-tetőn, és mondhatni, óriási eredmények születtek a Székely Vágtán. A résztvevők – a versenyzők és a közönség – magatartása és lelkesedése óriási érték volt a helyi és a külföldi látogatók szemében, ezt nekem személyesen is elmondták.
Jómagam is óriási sikernek könyveltem el a rendezvényt. De amint ott álltam a tetőn, és szétnéztem, megcsodáltam a Kárpátok hegyvonulatát, óriási csorbát vettem észre a szépséges természeten. Ugyanis a belátott hegyek oldalainak fele csupaszon, erdő nélküli kopár legelőként tárult elém, mert az erdőket az utóbbi évtizedekben kíméletlenül letarolták, és az elcsúfított területeken a vadkapitalista demokrácia idején nem végeztek újraültetést. Ez nekem óriási szomorúságot okozott, és még jobban elkeserített az eresztevényi vasútállomás közelében épülő óriási, Olosz-osztrák fafeldolgozó.
Ha a hegyeink fele már most csupasz, mi lesz tíz, húsz, harminc év múlva a mi Tündérkertünkkel? Ha a többi erdő is eltűnik, az éghajlat megváltozik, és az emberek élete is, hiszen oxigén sem lesz a levegőben, ez pedig óriási katasztrófát jelent majd. Sajnos.
N. Kányádi Mihály, Szentivánlaborfalva