A bűnözés elutasítását szorgalmazta Ferenc pápa szombaton a campaniai Casertában tett látogatása során. A délolasz város a camorra földjének számít, ahol a bűnszervezet tartja kézben az illegális bevándorlást és az illegális hulladékkereskedelmet is.
Kétszázezren vettek részt a Ferenc pápa által a délolasz Versailles-nak tartott egykori casertai királyi palota előtti téren bemutatott szentmisén. „Mondjatok nemet a korrupcióra és a törvénytelenségre! Isten elsőbbségét hangoztatni azt jelenti, hogy bátorságunk van nemet mondani a rosszra, a másikat szolgálni a törvényesség és a közös jó érdekében!” – hangoztatta Ferenc pápa homíliájában. A pápa úgy fogalmazott, Itáliának ezen a gyönyörű területén a törvényesség jelének számít a természet védelme is. Ferenc pápa arra a tízmillió tonna mérgező hulladékra utalt, amelyet a camorra bűnszervezete az utóbbi több mint húsz évben ásott a föld alá a Caserta–Nápoly közötti területen. Ferenc pápa a bevándorlók befogadását is szorgalmazta. Caserta mintegy 80 ezer olasz lakosa mellett több mint 40 ezerre emelkedett a többnyire észak-afrikai bevándorlók száma. A misén részt vevő bevándorlók transzparenst emeltek a magasba Együtt a camorra és a rasszizmus ellen felirattal.
A mise kezdetén a Casertában és környékén élő ukrán közösség tagjai fehér galambokat eresztettek a magasba hazájuk békéjéért. Ferenc pápa a szervezett bűnözés ellen emelte fel szavát júniusban is a calabriai Cassano all’Ionióban.
Casertában az egyházfő most ugyanott mutatta be a misét, ahol 1992-ben II. János Pál pápa. A mostani oltárt ugyanaz a terítő fedte be, amelyet az idén szentté avatott lengyel pápa használt. Az oltáron az az agyagdarab állt, amelybe több mint húsz évvel ezelőtt II. János Pál egy keresztet rajzolt casertai látogatása során. Ferenc pápa helikopterrel tette meg a Vatikán és a Nápolyhoz közeli Caserta közötti utat. Az egyházfő átrepült az olaszul tűzföldnek nevezett terület fölött, ahol a camorra mérgezett hulladékot ásott el. Az egyházfő külön találkozott a casertai egyházmegye papjaival. Előre megírt beszédét félretéve Ferenc pápa a papok szabadon hozzá intézett kérdéseire válaszolt.
Az első világháború kirobbanásának századik évfordulójára emlékezve Ferenc pápa a most dúló konfliktusok leállítását sürgette a római Szent Péter téren tegnap délben mondott beszédében. Az egyházfő gyásznapnak nevezte az első világháború kirobbanásának hétfői évfordulóját. Arra emlékeztetett, hogy az egyházat akkor vezető XV. Benedek pápa „felesleges vérengzésnek” tartotta a milliók életét követelő világháborút. Ferenc pápa az Úrangyala-imádság (Angelus) után mondott beszédében úgy fogalmazott: reméli, hogy a múlt tévedései soha többé nem ismétlődnek meg, és a világ tanul a történelem leckéjéből. Ferenc pápa a közel-keleti, az iraki és az ukrajnai konfliktust említette meg. „Nem az egyéni érdekeknek, hanem a közös jónak kell felülkerekednie, valamint a minden egyes ember iránti tiszteletnek” – tette hozzá az egyházfő.
