A 12. lap csupán a Kalaszló-patak forrásvidékét ábrázolja, s ezért a déli folytatásában levő, 21. számú kockával együtt mutatjuk be.
A Csengőponk fenyvesekkel borított vidékéről ered a Feketeügy. Tőle délkeletre, de már a Kárpátok gerincén túl a lemhényi legelők benyúlnak a Heveder, Kishavas vidékére. A vízválasztón túl ered a Slănicfürdő felé igyekvő Zsíros-patak. A Nemere- (vagy Ojtozi-) hegység egészen a Mogyorós-tetőig tart. A Kárpátok főgerincén haladva mindenütt a piros sáv jelzést kell követni. A nevezett tetőt Ojtozi-hágó néven is említik. Itt a Lina Motel és kemping.
A Berecket Moldvával összekötő műúttól délre már a Berecki-hegység, vagyis a Háromszéki-havasok területén járunk. Az itt eredő Ojtoz-patak nagy kanyarjában fekszik Ojtoz-telep, ma Bereckhez tartozó település. A római katolikus templom, a Soproni emlékmű, a hármashalom és az Anselmo Motel turisztikai objektum. A helyi deszkagyár közelében található egy kénes gyógyvízkút, amely egykor helyi érdekű gyógyfürdőt táplált (1). A Bütü-patak beömlése fölött fel nem tárt résbarlangok alakultak ki a krétakori homokkőben (pipáló barlangok). Itt kezdődik a tulajdonképpeni Ojtozi-szoros. A szorosban kanyargó egykori útról Jókai Mór Damokosok című regényében találunk részletes leírást. Az útszakaszhoz és a szoroshoz számos történelmi esemény, ütközet kapcsolódik. Helyszűke miatt ezekről beszámolni nem tudunk. A Bereck és Sósmező közötti útszakaszt 1883-ban fejezte be – amint azt egy megmaradt faragott kő is bizonyítja – ,,Gyárfás Győző főnök, Darvas Lajos építő, m. Bosin Tamás vállalkozó, 1891”. Gyárfás Győző Sepsiszentgyörgy királyi főmérnöke volt. Az útszakasz alsó, sziklás részét utászcsapatok robbantották. Egy magas kősziklán olvashatjuk ennek emlékét: ,,K. K. VI. Pioner Companie. 1854.”
A vidék turisztikai érdekessége a XVII. századi Rákóczi-vár. Romjait restaurálták, tartósították. A várhegy lábánál csordogál a Várkút. Az 1848/49-es önvédelmi harc, majd a világháborúk idején a szorost elzáró erőddé alakították át. Itt táborozott Bem is, ágyúi számára védsáncokat építtetett. Turisztikai érdekességként említjük még a Kalaszló-patak vízesését, mely Sósmezővel együtt az egykori Magyarország, ma már Bákó megye területén található. Sósmezőn a két hősi temető és a Csernika-patak hídja idegenforgalmi érdekesség. Utóbbinál húzódott az egykori ezeréves Magyarország és a királyi Románia határa. Innen nincs messze a Bákó megyei magyar csángó település, Gorzafalva. Itt készül a híres csángó kerámia.
A Háromszék lapárusító bódéiban és a szerkesztőségben már kapható a Háromszéki kalauz első fóliázott térképkockája, a Kisgyörgy Zoltán 1984–85-ben a Megyei Tükör oldalain megjelent, 60 kockából álló, Hegyen-völgyön kalauz című megyetérkép-sorozatának első darabja. A frissített, fóliázott térképvázlatokat hetente adjuk ki, de később is igényelhetők, illetve megrendelhetők a korábbi lapok. A térképkockákat ajánljuk minden túrakedvelőnek, hiszen a terepen is könnyen használható, de azoknak is, akik a részletes térképkalauz alapján kívánják megismerni Háromszék vendégforgalmi és kulturális értékeit. A fóliázott térképkockákat a 0267 351 504-es telefonon, a hpress@3szek.ro e-mail címen, illetve a lapárudákban lehet megrendelni.
