Az egészségügy 489 millió lejt kap, az országos egészségbiztosítási pénztár 166 milliót, a védelmi tárca 400 milliót, a gazdasági 300 milliót, az oktatási 150 milliót, a közlekedési 356 milliót, a belügy és az állandó választási hatóság 192 milliót (szigorúan az elnökválasztásra), a munkaügy 42 milliót, a művelődési tárca pedig 10 millió lejt. További 600 millió lejt a helyi önkormányzatok adósságainak rendezésére csoportosítanak át. A pénzügyminisztériumtól 750 millió lejt vonnak el az általános tételekből, a környezetvédelmi tárcától pedig 25 milliót. A becsült költségvetési bevételeket 1,07 milliárd lejjel növelik, a kiadásokat 1,34 milliárd lejjel, a költségvetési hiánycélt pedig a bruttó hazai termék (GDP) 2,2 százalékán kívánják tartani. A tegnap bejelentett első költségvetés-kiegészítésről a kormány megállapodott a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal, és a péntekre kitűzött rendkívüli ülésén hagyja jóvá. A második költségvetés-kiigazítás szep­tember végén várható.

A lehívás és a felhasználás is gond
Az első fél évre előirányzott európai uniós forrásokból finanszírozott projektekre szánt költségvetési tételek kevesebb, mint felét sikerült elkölteni eddig, s nem sikerült lehívni a beütemezett forrásokat sem – jelentette be tegnap Liviu Voinea költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter, aki szerint azért nem jött be a tervezett összeg, mert nem valósultak meg maradéktalanul a beütemezett kiadások sem. A tegnap bemutatott költségvetés-kiigazításban mégsem módosították az európai uniós alapokról szóló fejezetet, hogy lehetőséget teremtsenek az érintetteknek a tervezett összegek lehívására, hiszen „létezik szezonalitás mind a munkálatok, mind az infrastrukturális kiadások terén – mondotta Voinea –, 9 milliárd lejes bevételt terveztünk. Ennek valamivel kevesebb, mint fele valósult meg, de természetes, hiszen féléves adatok. Az év során 26 milliárd lejes kiadással számoltunk. Az első fél évben ebből 14 milliárd lej volt betervezve, ennek valamennyivel kevesebb, mint felét sikerült teljesíteni.”

A pénzmosás még virul
Javította Románia a törvénytelenül szerzett vagyonok befagyasztására és elkobozására irányuló törvénykezést és a fellépés hatékonyságát – derül ki az Európa Tanács tegnap közzétett jelentéséből, amely azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a pénzmosást illetően sebezhető a román pénzügyi rendszer. Az ET pénzmosás elleni bizottsága szerint a pénzmosás megelőzésére és leküzdésére létrehozott román hatóság nagyvonalakban megfelel a nemzetközi előírásoknak, a vizsgálatok, vádemelések és ítéletek száma nőtt, de további intézkedésekre van szükség a pénzmosás tettenérésére, illetve az igazságszolgáltatásban és a törvény alkalmazásában felmerülő strukturális hiányosságok orvoslására. A román pénzügyi rendszer jelentősen sebezhető oldala a pénzmosás, komoly problémát okoz a román hatóságoknak az országhatáron futárok által átvitt illegális pénzösszegek lefülelése – írják. Az ET szakbizottsága a pénzmosás és a terrorista csoportosulások finanszírozására irányuló megfigyelések hatékonysága és következetessége miatt is aggódik. A dokumentum értelmében fokozott erőfeszítésekre van szükség, hogy a mechanizmus hatékony legyen, főként a nemzetközi együttműködést illetően. A szakértők úgy vélik, hogy mivel Románia az Európai Unió keleti határán helyezkedik el, mind a balkáni, mind az európai–ázsiai csempészútvonal áthalad rajta, az ország vonzó az adócsalók és bűnözői csoportok számára. A jelentés szerint a feketegazdaság a nemzeti össztermék 30 százalékát teszi ki (2011-es adat), és az sem örvendetes, hogy a szomszédos országok és Olaszország bűnözői csoportjai romániai aktívákba fektetnek be. Ugyanakkor a román bűnözői csoportosulások is átlépik a határokat, az EU-ban prostitúcióval, zsarolással, kábítószer-csempészettel foglalkoznak.