A munkácsi hadkiegészítő parancsnokság épülete előtti tüntetésen a hadseregbe behívott tartalékosok női hozzátartozói azt követelték a katonai hatóságtól, hogy férjeiket, fiaikat és fivéreiket ne vigyék a kelet-ukrajnai háborús övezetbe. A tiltakozók szerint a terrorellenes műveletben csak megfelelően kiképzett ka­tonáknak lenne szabad részt venniük. A Kárpátalja, ne háborúzz! jelszót skandáló nők a katonai parancsnokságtól a város egyik legforgalmasabb útkereszteződéséhez vonultak, és lezárták a forgalom elől.
A város melletti Beregrákoson és három szomszédos községben hétfő délután mintegy harminc nő és gyerek lezárta a településen áthaladó nemzetközi főútvonalat, aminek következtében hatalmas forgalmi dugó alakult ki mindkét irányban. Munkács felől Ungvár és az ukrán–szlovák határátkelőhely csak több tíz kilométeres kerülővel érhető el. Az ukrán és magyar lakosságú faluban a tiltakozást az az álhír váltotta ki, hogy 300 helyi férfit fognak a hadseregbe behívni és a kelet-ukrajnai terrorellenes műveleti övezetbe vinni. A tiltakozók tegnap sem voltak hajlandóak feloldani az útblokádot, jóllehet, reggel beleegyeztek, hogy beadványban fordulnak az ukrán állam vezetőihez. Ebben azt követelik, hogy ne a civileket, hanem a rendvédelmi szervek munkatársait hívják be katonai szolgálatra.
Hétfő délután a Huszti járás négy településén tartottak főként nők útlezárásos tiltakozást, de estére mindenütt feloldották a blokádot. Ugyancsak útlezárással tiltakoztak hétfő délután a nők a Beregszászi járás több magyarlakta településén. Forgalmas közlekedési útvonalakat vettek blokád alá Nagyberegen, Kígyóson, Beregújfaluban és egy nappal korábban Gáton. Ilosván (Irsava) hétfőn helyi és környékbeli hadköteles férfiak tüntettek a járási állami közigazgatási hivatal épületénél a részleges mozgósítás ellen. A tiltakozó megmozdulásokat nagyrészt olyan rémhírek váltották ki, hogy hatósági emberek mikrobuszokkal járják a településeket, és erőszakkal fogdossák össze és viszik el a hadköteles férfiakat.
Valerij Luncsenko, Kárpátalja megye kormányzója a mozgósítás elleni tiltakozási hullámra reagálva azt mondta, hogy abban ellenséges titkosszolgálatok keze is benne lehet, így próbálva destabilizálni a helyzetet Kár­­pátalján. Ivan Vaszilcjun ezredes, a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokság parancsnoka hétfői sajtótájékoztatóján hadititokra hivatkozva nem volt hajlandó elárulni, hány tartalékost fognak behívni a hadsereg soraiba a részleges mozgósítás 45 napja során. A kárpátaljai ukrán nyelvű médiában ugyanakkor olyan hírek jelentek meg, hogy a megyéből a mostani részleges mozgósítás során hatezer tartalékost hívnak be katonai szolgálatra. Félhivatalos jelentések szerint az Ungvári járásból hatszáz, a Munkácsiból 500 főt mozgósítanak. Kárpátaljáról eddig kilenc katona vesztette életét a kelet-ukrajnai harcokban.

Aggódik a KMKSZ
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a három történelmi egyház Ungváron kiadott nyilatkozatában aggodalmát fejezi ki a kelet-ukrajnai helyzet és a részleges katonai mozgósítás elindítása miatt. Az aláírók érthetetlennek nevezik, hogy amíg a kárpátaljai fiatalokat behívják a hadseregbe, addig kelet-ukrajnai hadköteles férfiak a megyében menekült státust élveznek és mentesülnek a behívás alól. A KMKSZ és a Kárpátaljai Református Egyház, a Kárpátaljai Római Katolikus Egyház, valamint a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye Beregszászi Esperesi Kerülete nyugtalanságát fejezi ki a kelet-ukrajnai eseményekkel kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy mélységesen elítéli az erőszak mindenfajta megnyilvánulását a térségben. „Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi háborús helyzet konszolidálása csak kompromisszumok megkötésével lehetséges. Az állam vezetőinek meg kell találniuk azokat a megoldásokat, amelyek végre a lakosság akaratának megfelelően stabilizálhatják az országot és annak régióit. Mielőbb véget kell vetni a vérontásnak, amely már így is rengeteg áldozattal járt” – olvasható a közleményben. A magyar szervezet és az egyházak aggodalmukat fejezik ki a részleges katonai mozgósítás harmadik szakaszának elindítása kapcsán, rámutatva, hogy a kárpátaljai magyarság számára, mint minden ukrán állampolgár számára, jelenleg a biztonság kérdése a legfontosabb. Ezért elvárják az illetékes hatóságoktól, hogy szolgáltassanak megfelelő és hiteles információt, és tájékoztassák a lakosságot a sorozás állapotáról. Kérik továbbá az illetékes szerveket, hogy cseréljék le a március óta a hadműveleti övezetben szolgálatot teljesítő kárpátaljai katonákat, és ismertessék a rotáció ütemtervét a katonák hozzátartóival. A KMKSZ és az egyházak felszólítják az illetékeseket, hogy mielőbb tiltsák meg a felkészületlen 18–20 éves ifjak részvételét a katonai műveletekben, és ne vigyék a Kárpátaljáról behívott tartalékosokat az ország háborús övezetébe. A nyilatkozatot jegyzők felhívják az illetékesek figyelmét, hogy a menekülteket ne telepítsék tömegével egy helyre, és figyeljenek oda arra, hogy az ne változtassa meg az etnikai arányokat.

Román elvárások
Románia elvárja az ukrán hatóságoktól, hogy a lakosság körében végzett katonai mozgósítás során ne alkalmazzanak szelektív szempontokat, amelyek etnikai diszkriminációhoz vezethetnek – olvasható a bukaresti külügyi tárca tegnapi közleményében.
A román diplomácia azután adott ki közleményt, hogy múlt pénteken az ukrajnai román kisebbség tagjai tiltakoztak a mozgósítás ellen. Bukarest leszögezte: figyelemmel kíséri a folyamatot, és a tüntetések kezdete óta kapcsolatban áll mind a románok képviselőivel, mind az ukrán civil és katonai hatóságokkal. Az ukrajnai Csernyivci megye román többségű településein a lakosok útlezárással tiltakoztak az ellen, hogy a térségben csaknem ötszáz román nemzetiségű ukrán állampolgár kapott mozgósítási parancsot. A román hatóságok továbbították aggodalmaikat a bukaresti ukrán nagykövetségnek, és részletesebb tájékoztatást kértek a mozgósításról.