Az Európai Unió külügyminiszterei a múlt héten határoztak arról, hogy elő kell készíteni olyan büntetőintézkedéseket, amelyekkel korlátozható Oroszország hozzáférése a tőkepiacokhoz, a védelmi szektor termékeihez, valamint az úgynevezett kettős felhasználású termékekhez, amelyeket katonai, rendészeti és polgári célokra is lehet használni, továbbá az úgynevezett érzékeny termékekhez, beleértve az energiaszektorban használatos technológiákat is. A védelmi célú termékek, jobbára fegyverek Oroszországba irányuló exportjának tilalma a megállapodást ismerők szerint kizárólag az új szerződésekre vonatkozik majd, így például nem érinti közvetlenül azt a már hatályos szerződést, melynek értelmében Franciaország két Mistral típusú hadihajót szállít Oroszországnak. Az energiaszektorban a szankciók a mélytengeri és sarkvidéki olajfúrásokhoz szükséges technológiákat érintik, a földgázkitermelést nem. A pénzügyi szankciók egyelőre azt jelentik, hogy mostantól az Európai Unióban sem magánszemélyek, sem más, így bankok és vállalatok sem vásárolhatnak vagy adhatnak el orosz állami tulajdonban lévő vállalatok vagy fejlesztési bankok által kibocsátott új kötvényeket és részvényeket.
Az Európai Unió legfőbb döntéshozó testülete, az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács márciusban döntött úgy, hogy három lépcsőben vezethetnek be szankciókat Oroszországgal szemben az ukrán válságban játszott szerepe, a Krím elcsatolása, Kelet-Ukrajna destabilizálása, valamint az ország területi egységének, függetlenségének és szuverenitásának veszélyeztetése miatt. Első lépésként felfüggesztették a gyakorlati együttműködést, a kétoldalú uniós és tagállami csúcstalálkozókat. Második lépésként személyek, majd később vállalatok és szervezetek ellen rendeltek el vagyonbefagyasztást az unióban, valamint előbbiek esetében beutazási tilalmat is. A harmadik szakasz az átfogó, széles körű gazdasági szankciókat jelenti, ami egy neve elhallgatását kérő diplomata szerint gazdasági háborúval érhet fel.

Washington fenyegetőzik
Újabb amerikai és európai szankciókat helyezett kilátásba John Kerry amerikai külügyminiszter Washingtonban arra az esetre, ha Oroszország nem veti latba befolyását az általa felfegyverzett szakadároknál a kelet-ukrajnai vérontás megállítása érdekében. Kerry a Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel közösen megtartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: töredéknyi bizonyíték sincsen, amely arra utalna, hogy Oroszország az erőszakos cselekmények megfékezésére törekedne. Kerry elmondta, hogy Joe Biden amerikai alelnök hétfőn csaknem 7 millió dollárnyi humanitárius támogatást ajánlott fel Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnöknek a kormányerők által visszafoglalt települések újjáépítésére. Hangsúlyozta: az Egyesült Államok kész segítséget nyújtani Ukrajnának a gazdasági és a demokratikus reformok végrehajtásában.