Miközben Európa híres múzeumainak lehetőségei korlátoltak, látogatóik száma folyamatosan nő. Ma már alig lehet odaférni egy-egy híres képhez, de a túl sok látogató a kényesebb festmények épségét is veszélyezteti.
Aki már járt a Louvre-ban, az pontosan tudja, hogy forgalmasabb időpontban szinte lehetetlen közel férkőzni a Mona Lisához. Olyan, mint a reggeli csúcsforgalom a metrón – jellemzi a párizsi múzeumban uralkodó állapotokat egy madridi turista a New York Times riportjában.
A Louvre a világ legnépszerűbb múzeuma, tavaly 9,3 millióan állták ki a sort, és mentek be a piramisbejáraton. Ez a szám azonban évről évre nő, és nem csak itt: a British Museum tavaly rekord számú látogatót fogadott, míg az Uffizi-képtárba is öt százalékkal többen váltottak belépőt, mint egy évvel korábban. Az ok a riport szerint az, hogy egyre több fejlődő, főleg ázsiai és kelet-európai ország felső-középosztálya engedheti meg magának a nyaralást és a kulturálódást.
A múzeumok természetesen próbálnak lépést tartani a növekvő vendégszámmal, de a kritikus hangok szerint nem erőltetik meg magukat. A legtöbb helyen egy bizonyos időintervallumra érvényes jeggyel igyekeznek elkerülni a sorban állást és a tömegnyomort, de néha ennél komolyabb megoldásra van szükség.
Ferenc pápa népszerűsége miatt a Vatikán például minden eddiginél több zarándokot vár, ezért teljesen új klímarendszert épített ki a Sixtus-kápolnába azért, hogy megóvják Michelangelo freskóit. A modernizálás várhatóan októberben fejeződik be.
Az egy képért vagy szelfiért mindenre elszánt turisták néha még közvetlenebb módon rongálják meg a művészi alkotásokat. A British Museumban kiállított Townley Vénusz-szobor kitartott kezéről például már többször is letört egy ujj. Egy firenzei idegenvezető, Patricia Rucidlo még sarkosabban fogalmazott a helyzetről. Szerinte a Szépművészeti Akadémia, ahol a Dávid-szobor található, igazi rémálommá vált amiatt, hogy nem engedik fotózni a turistákat. Így a tömegben iszonyatos dulakodás alakul ki, miközben a festményekből alig lát bárki bármit.