Habár Háromszék nem tartozik a szőlőtermő vidékek közé, egyre többen próbálkoznak a csemege- vagy borszőlő termesztésével. Jó tudni tehát, mire kell vigyázni ahhoz, hogy ősszel egészséges fürtöket szüretelhessünk. Az alábbiakban a szőlő néhány betegségét, kártevőjét mutatjuk be.
Mind a csemege-, mind a borszőlő esetében általánosan elterjedt betegség a szürkepenész (Botrytis cinerea), a gomba súlyos károkat okoz az alanyon, az oltványon és a szőlőfürtön. A leggyakoribb és általában legsúlyosabb tüneteket a fürtökön okozza a betegség gyors fellépése. A bogyókon barna ovális foltok jelennek meg, a szemek barnulnak és összezsugorodnak, szürke, szürkésfehér penészgyep alakul ki rajtuk. A szőlőperonoszpóra (Plasmopara viticola) fertőzése következtében a vegetációs időszak második felében a leveleken lévő apró foltokban harmad- és negyedrendű erekkel határolt mezőkben, a levélfonákon gazdag sporangiumtartó gyep keletkezik. Augusztus végén, szeptember elején a betegség a részben vagy teljesen elhalt levelek hirtelen lehullását okozza.
Különösen a fürtök károsítása miatt okolható a szőlőlisztharmat (Uncinula necator) is, a fogékony fajtákon nem ritkán 80–100 százalékos fürtkár is megfigyelhető. A levél színét finom, szürkésfehér epifita micéliumbevonat takarja, melyen később apró, gombostűfejnyi, fekete szaporítóképletek fejlődnek. A micéliumbevonat alatt a levéllemezen apró, vörösesbarna elhalások keletkeznek. A bogyó felületén szennyesszürke micéliumbevonat látható, héja elparásodik, majd fölreped, a bogyók „sérvesek” lesznek. A tarka szőlőmoly (Lobesia botrana) hernyója is okoz kárt azáltal, hogy az érő bogyókat megrágja. Egy-egy fiatal hernyó 6–8 bogyót is képes elpusztítani. A károsított bogyók puhák, ráncosodnak, esetleg aszúsodnak. Az így keletkezett apró sebzések nyitott kapui a szürkepenész kórokozójának.
Nyár végén jelentős károkat okozhat a szőlőlevélatka (Calepitrimerus vitis) is. A vegetációs periódus második felében jelentkező tünetek a levéllemezeken figyelhetők meg világoszöld, sárgászöld, nem körülhatárolt foltok formájában. A foltok közepe gyakran elhal, a levelek fodrosak, deformálódnak, nem ritkán átlyukadnak. A hajtások rövidebbek, a fás rész rosszul érik be, és a fagy károsíthatja. A termés jelentősen csökken.
A fenti kártevők, betegségek leküzdéséhez szükséges vegyszerekről a szaküzletekben adnak felvilágosítást.
