Megelégelte Tamás Sándor megyeitanács-elnök támadásait Bács-Benke László, Maksa község polgármestere, és úgy döntött, tovább nem hallgathat, válaszolnia kell az őt ért vádakra. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) színeiben megválasztott elöljáró tegnap a párt sepsiszentgyörgyi székházában dokumentumokkal igazolva, pontokba szedve cáfolta a megyei tanács legutóbbi ülésén ellene felhozottakat.
Nem lehet egy közösséget büntetni személyes és politikai ellentétek miatt – fejtette ki Bács-Benke, aki ilyen formában kérte számon Tamás Sándor azon állítását, miszerint azért mellőzik Maksát, mert nem lehet szót érteni vezetőjével. Meglátása szerint a községi tanácsban kialakult helyzetért teljes mértékben Tamás Sándor, az RMDSZ megyei elnöke felelős, egy jegyzőkönyvet is bemutatott, melyből kiderült, a megyei szervezet szólította fel az RMDSZ-es tanácstagokat, ne vállalják mandátumuk folytatását, így akarták kikényszeríteni a testület feloszlatását és új választások kiírását. Mint ismeretes, a négy EMNP-s, négy RMDSZ-es és egy független képviselőből álló tanács tavaly tavasz óta nem működik, előbb három RMDSZ-es, majd egy néppártos és végül a független jelölt is lemondott, ám a bíróság idén tavasszal mégis úgy döntött, nem kell feloszlatni a testületet.
A polgármester azt is kifogásolja, hogy folyamatosan feljelentgetik, a gazdasági rendőrséget, a Korrupcióellenes Ügyészséget (DNA), a brassói ügyészséget kell járnia, hogy tisztázza magát, a névtelen és névvel ellátott feljelentések ideje egybeesett a tanácsban kirobbant cirkusszal, és ez meglátása szerint nem véletlen.
Sorolta a további sérelmeket: a lécfalvi szemétlerakónak csak a kárát látják, közelebb is van Maksához, az ott élőket mégsem kérdezték meg, pedig mezőgazdasági területeik, a megtermelt árujuk veszít értékéből. Ugyanez a helyzet a rétyi Schweighofer beruházással, Eresztevény szomszédságában húzzák fel a gyárat, mégsem volt beleszólásuk a helyieknek, csak a rétyieket kérdezték. Maksán a vízvezeték kiépítése is késik, mert mai napig nem fejezték be a csatornázást, 250 ezer lej visszatérítésére kötelezte a polgármesteri hivatalt a számvevőszék, mert a korábbi községvezető átutalta a pénzt a kivitelezőnek, ám az nem véglegesítette a munkálatokat.
A besenyői vízbevezetési projekt kapcsán is hamis Tamás Sándor állítása, nem igaz, hogy ne írta volna alá a szerződést a minisztériummal, ezt megtette már április 3-án – mutatja a dokumentumot. Nem miatta késik a munka, hanem hatéves kiesés után most nekik kellett mindent elölről kezdeniük, 2008-ban az Ifcorral írt alá szerződést az akkori polgármester, át is utaltak százezer lejt, ám a munkálatokat nem végezték el, a számvevőszék vizsgálta az ügyet, jogtalannak ítélte a pénz átutalását, és azóta zajlanak a perek emiatt. „Ne rajtam kérjék számon az elmúlt 23 évet, én csak az elmúlt két esztendőért felelek” – hangsúlyozta, hozzáfűzvén, hogy Maksát nemcsak most, de mindvégig mostohagyerekként kezelték a megyénél.
Az Óriáspince-tető helyzete az, hogy kihagyták Maksát a Vadon Egyesületből, ugyancsak borzolja a kedélyeket, annál inkább, mert a 27,7 hektáros telek, amelyen kialakították a Háromszéki Magyarok Emlékparkját a maksai tanács magántulajdona. Bács-Benke Lászlónak sikerült elérnie, hogy a prefektus is aláírja a telek tulajdonba helyezését, ma már a telekkönyvek is megvannak, így ők rendelkeznek a területtel. Nem akarja onnan kitúrni az emlékparkot, nagyon szép kezdeményezésnek tartja, és jó dolog a helyszínen megszervezett Székely Vágta is, de ideje lenne, hogy a helyiek javát is lássák, ne csak a kárral maradjanak minden nagyobb rendezvény után. A polgármester szerint jogos lenne az elvárásuk, hogy ők is döntéshozóként vegyenek részt az egyesületben, egyenrangú félként, „ne azért, hogy csicskáztassanak” – mondotta. Meglátása szerint ebben nem akadály, hogy nincs tanács, amely megszavazza a társulást, de azt is elmondta, a megyei tanácsülésen elhangzott tárgyalási ajánlat a levegőben maradt, azóta sem kereste senki egyeztetési szándékkal.
