Harmadik alkalommal szervezték meg Zabolán a népdal- és néptánctábort. Megpezsdült az élet, zeneszótól, vigasságtól hangos a falu. Százhúsz táborozó érkezett Erdélyből, Magyarországról, de ausztriai résztvevőt is számon tartanak. A helyiek is bekapcsolódtak az eseményekbe, akad, aki kiköltözött a református parókia kertjében felállított sátortáborba. A vigasság kedden kezdődött és vasárnap reggelig tart.
Évente gyarapodik a tábor, míg három évvel ezelőtt alig hetvenen éltek a lehetőséggel, idén a helybelieket is beleszámítva százötvenen ropják a táncot – tudtuk meg a szervezést vállaló Gyöngyharmat Egyesület vezetőjétől, György Hajnaltól. Az elnök azt is elmondta: a szervezés nem egy vagy két ember munkája, egy egész közösség összefogása szükséges ahhoz, hogy sikeres legyen hasonló horderejű rendezvény.
A táncoktatást három csoportban – kezdő, haladó és gyerek – és három helyszínen folytatják, minden csoporttal külön oktatópáros foglalkozik. Idén a sóvidéki táncokkal ismerkedhetnek a tábor résztvevői – mondta el érdeklődésünkre Both László tánctanár, a Gyöngyharmat tánccsoport vezetője. A haladóknak a Budapestről érkezett Nyitrai Tamás és zenekara húzza a talpalávalót, a kezdőknek Ábri Béla és zenekara, a gyermekeknek a magyarlapádi fiatal zenészek muzsikálnak.
Az oktatás mellett a szórakozásra is hangsúlyt fektetnek a táborban. Ma például a székelypetőfalvi fürdőhöz kirándulnak, ott fogják elfogyasztani a szürkemarhából készült pörköltet. A jószágot Kovács Péter állattartó ajánlotta fel a tábor számára.
A táborozóknak külön konyhán főznek, a mindennapi betevőt egy főszakács és öt kuktája rottyantja össze. Tegnap este jurtaállításra került sor, íjászbemutató is szerepel a programban. Esténként táncházban szórakoznak a táborlakók. A helyszín változó, tegnap este a csángó múzeum udvarán zajlott a mulatság, ma a Mikes-kastély udvarán ropják a táncot.
A táncházzal párhuzamosan a Csángó Néprajzi Múzeumban néprajzi és bölcsészeti karon tanuló egyetemisták végeznek szakmai gyakorlatot. Nem véletlenszerű az időzítés, a hallgatók esténként a táncházakban pihenik ki napi fáradalmaikat – mondta el dr. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, a múzeum alapítója. Foglalatosságuk során egy kiállítást is összeállítanak, megnyitójára szombaton kerül sor, és a zabolaiak első vilgáháborús emlékeit eleveníti fel. Kézműves-foglalkozásoknak, gyermekprogramoknak is helyt ad a hét során a múzeum udvara. Tegnap Budau Ionuţ, az utolsó gorzafalvi fazekas unokája mutatta be a cserépedények készítésének folyamatát, a megformálástól az égetésig.
Ugyancsak tegnap tartották a XI. néprajzi szemináriumot. A hallgatók neves előadóktól szerezhettek ismereteket a csíki és gyergyói székely népballadákról, a csernátoni cigányok halottkultuszáról a kézdivásárhelyi temetőről, székely kopjafák szimbolikus kontextusáról, egyházaskozári népszokásokról.
A zabolai nyári rendezvények sora nem áll meg itt. Pénteken a Mikes-kastélyban mutatják be dr. Süli Attila hadtörténész Erdélyi arisztokrata sors a „csudák évében”. A gróf Mikes család tagjainak szerepe az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban című kötetét. A kiadványt dr. Fejér Tamás ismerteti, közreműködik a sepsibükszádi fúvószenekar. Szombaton pedig a falunapra kerül sor.
