Farkas Réka
Baj lehet a romániai gazdaság előmenetelével, ha az örökké bizakodó és kedélyes jegybanki kormányzó, Mugur Isărescu is rosszallóan csóválja a fejét. Ő ugyanis ritkán szól, és még ritkábban bírál – az utóbbi időben mégis szinte hetente kifejti, az óvatos teklimeklizés helyett jobb lenne végre autópályákat építeni, munkahelyeket teremteni, csökkenteni a munka után fizetett adót. Azt kéri számon csupán Victor Ponta kormányán, amit a választási kampányban ígértek.
S való igaz, alig születnek lényeges, gazdaságfejlesztő döntések, illetve amit bevezetnek, az is többnyire visszaüt. Így jártak az üzemanyagra kivetett plusz hét eurócentes illetékkel, amely sok szállítócéget, magánembert megnyomorított, de az államkasszát alig gazdagította. A kenyér áfáját csökkentették ugyan, de a húsé elakadt, és a társadalombiztosítási járulék visszaszabását télről tavaszra, majd nyárra, őszre halasztották, s ki tudja, kampány múltával lesz-e belőle valami. Az ország gazdasági mutatói – papíron legalábbis – hónapról hónapra javulnak, de valami még sincs rendben. Ezt jelzi a szakemberek fokozódó aggodalma. Legtöbben az infrastrukturális beruházások hiányát, az autópályák építésének elakadását kifogásolják. Ezeket – azaz a stabil fejlődés biztosítékait – áldozta fel a kormány, hogy szinten tudja tartani a költségvetési hiányt. Pillanatnyilag megoldás lehet, hosszú távon azonban káros. Mugur Isărescu is kifejtette: Románia csakis akkor válhat tagjává az euróövezetnek, ha rendelkezik majd a Kárpátokon átvezető autópályával, amely összeköti a Nyugattal. Egy román gazdasági szaklap pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy minden ígéret dacára az első fél évben csak 292 millió eurót költött el az Országos Útügyi Hatóság, pedig 750 millió állt volna rendelkezésére, és 2008 óta ez a legkisebb ilyen irányú befektetés. Hiába alacsony az infláció, az államadósság, a költségvetési hiány, ha a gazdaság mozgatórugója elakadt – hangzik a következtetés.
Victor Ponta minap azt fejtegette az európai viszonylatban is igen magas romániai üzemanyagárakról, hogy akkor lehetnek majd más tagállamokéhoz hasonló mértékűek, ha javul az utak minősége, elkészül a sztrádák egy része. Drágán szállítunk, utazunk, mert nincs jó utunk, és nincs jó utunk, mert nincs pénz rá. Ördögi kör, melyből sehogy sem tudunk kikászálódni,Victor Ponta pedig tankönyvekből tanult szlogeneket szajkóz, miközben intézkedéseiben kevés a logika, hol népszerűségét próbálja növelni, hol az EU-nak, a Nemzetközi Valutaalapnak akar megfelelni.
És még egy román paradoxon: eddig bejött neki, nem tud olyan badarságot mondani, tenni, hogy támogatottsága érzékelhetően csökkenjen.
