Virtuális nemzeti panteont épít Szikora János Székesfehérváron az évről évre megrendezett szertartásjátékokkal – tavaly Szent István megkoronázását idézték föl, idén Szent Lászlóét fogják augusztus 16–18. között, Nagyboldogasszony ünnepéhez kapcsolódóan.
Évről évre új király
,,Magyarországon megszakad a múlthoz fűződő természetes kapcsolat, ami pedig az egészséges nemzettudat elengedhetetlen feltétele lenne” – állítja Szikora János, a székesfehérvári Vörösmarty Színház direktora. Nincs Westminster Abbey-nk, ahova egy édesapa elvihetné a fiát: íme, itt nyugszanak szent királyaink. A mi szent királyaink csontjai betonbunkerben hevernek összekeverve Székesfehérváron, ahol 43 magyar királyt koronáztak meg, és 15-öt itt is temettek el. A török korban porig rombolt koronázótemplomnak még a köveit is elhordták.
Ezt építik újra – még ha jelképesen is – évről évre a koronázási szertartásjátékok során: a színpad és a 2500 néző befogadására alkalmas nézőtér ugyanis a Romkertben, az egykori Nagyboldogasszony-bazilika alaprajzát kirajzolva épül meg. ,,A leromboltat építsd meg, a felépítettet őrizd meg” – a koronázási szertartás szövegkönyvéből vett mottó egyben a rendezvénysorozat ars poeticája. Évről évre más-más királyunk alakját idézik meg oratorikus játék keretében, egészen I. Ferdinándig – ő volt az utolsó király, akit itt koronáztak 1527-ben. (A Habsburg-házból kikerülő magyar uralkodók beiktatásának szokását a pozsonyi koronázási játékok sora eleveníti fel.)
Legendák táncnyelven
A kor megértését óriásbábok segítik, melyek pompázatos keleti uralkodóként jelenítik meg Árpád-házi uralkodóinkat és kíséretüket – megfogalmazásukhoz Somogyi Győző festőművész Ázsiától Dalmácián át Ausztriáig kutatta a viselettörténeti emlékeket. Somogyinak és Grosschmid Erik bábtervezőnek köszönhetően évről évre újabb óriásbábokkal bővül a ,,királyok menete”: idén László testvére, Géza, unokatestvére, Salamon, a lovagkirály felesége, Rheinfeldi Adelhaid és lányuk, Piroska alakja is megjelenik az immár 11 alakot felvonultató menetben. Az óriásbábokat a képzőművészek helyi diákokkal készítik el egy alkotótáborban, így legalább a székesfehérvári gyerekek megtudhatják, hogy e kevésbé ismert személyek mit adtak a magyar történelemnek – például Szent Piroska, aki a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között közvetített. Őt az ortodox egyház avatta szentté, mozaikképe a Hagia Szophia falát díszíti. Az óriásbábok körül eseményszigeteket is kialakítanak, ahol versekkel, énekekkel, performansszal idézik meg a szereplők életét.
István, Imre és László
Tavaly tízezren voltak kíváncsiak Szent István király koronázási szertartásjátékára. Bár két előadást hirdettek, végül hármat tartottak a nagy érdeklődés miatt. Idén eleve három előadást tűztek műsorra, augusztus 16., 17. és 18-án. Annak köszönhetően, hogy lovagkirályunk életét számos mítosz, legenda, himnusz és népének is megőrizte, a szervezőknek kevésbé kellett a fantáziájukra hagyatkozniuk, mint tavaly. Az idei szertartásjáték emiatt dramatikusabbnak is ígérkezik, és több prózai betéttel kecsegtet, annak ellenére, hogy vitéz királyunk életének legközismertebb, legizgalmasabb epizódjait – így a lányrabló kun, illetve a Tordai-hasadék keletkezésének legendáját – nagyrészt a tánc formanyelvén jelenítik meg. ,,A középkorban Istvánt, Imrét és Lászlót gyakran együtt ábrázolták allegorikusan, koronás főként, noha Imre csak kiszemelt király lehetett. Egybeforrottságukat a szertartásjáték is megjeleníti” – mondja Szikora János. Az előadásnak kétszáznál is több szereplője lesz, a házigazda Alba Regia táncegyüttes ugyanis kiegészül a nagyváradi Szigligeti Színház táncosaival. Mivel Szent László kultusza Nagyváradon máig eleven, az előadáson közreműködő gyermekkórusba meghívták a nagyváradi Szent László Gimnázium diákjait, és a szertartásjáték szereplőinek egy részét is a határon túli társulat adja. Augusztus 23-án aztán a nagyváradi püspökség kertjébe utaznak az óriásbábok, az ottani kisszínpadon pedig a fehérvári előadásban részt vett nagyváradi szereplők előadják a szertartásjáték egy kisebb változatát.
Ahogy Szent István megkoronázásának számos mozzanata vitatott, úgy Szent Lászlóé is bőven ad okot találgatásokra. Vita tárgya például, hogy milyen koronával iktatták be. Géza halála után ugyanis Szent István koronája unokatestvéréhez, Salamonhoz került, amit László csak a vele való kibékülés után szerezhetett meg – sokak szerint emiatt kétszer is megkoronázták, előbb 1077-ben, majd 1083-ban. ,,Ezek a részletek a történészek számára fontosak. Mi a művészet erejével a koronázás mint szakrális aktus megjelenítésére törekszünk” – hangsúlyozza a direktor.
Évek múlva lehet csak lemérni, hogy szent királyaink jelentőségét mennyire vési be a köztudatba a rendezvénysorozat, melynek három napja alatt programok sokasága segít megidézni László alakját. A fényutcává alakuló főutcán például esténként 9-től éjfélig Magyarósi Éva grafikusművész-animátornak köszönhetően 1200 négyzetméteren elevenednek meg mozgó képregényként Szent László életének kódexekből vett epizódjai. Mivel Székesfehérvár valaha jelentős kereskedelmi csomópont volt, idén városi piacot, élő skanzent is létrehoznak, ahol a székesfehérvári Szabad Színház művészeinek közreműködésével idézik fel a középkori életet.
LÁSZLÓ DÓRA (Heti Válasz)
