Egymillió voksot az autonómiára
Fogadják el az erdélyi magyar államfőjelöltek a Székely Nemzeti Tanács autonómiastatútumát, Székelyföld tíz éve használt zászlaját és címerét, és ezt nyilatkozatban erősítsék meg – erre kéri Izsák Balázs elnök Szilágyi Zsoltot és Kelemen Hunort.
Tegnap kiadott felhívásában a Székely Nemzeti Tanács elnöke kifejti: az elnökválasztás lehetőséget kínál arra, hogy a Székelyföld autonómiája iránti közösségi igényünket minden eddigi mértéket meghaladó módon mutassuk fel. Arra van szükség, hogy a két magyar jelölt egymást kiegészítve, esetenként egymás érveit megerősítve magyarázza el a kampány során a románságnak, hogy Székelyföld területi autonómiája nem sérti sem Románia, sem a székelyföldi románok érdekeit, és az egész ország lakosságának a javát szolgálja. „Ha ebben a kampányban az Egymillió szavazatot az autonómiára! jelmondatot mindkét magyar jelölt használja, akkor ez világos üzenet lesz, hogy Székelyföld autonómiája olyan cél, amely a máskor versenyben álló magyar pártokat is összefogja. Az egységes fellépés elengedhetetlen feltétele, hogy alapjaiban egységes jövőképet, egységes elgondolást mutassunk fel Székelyföld jövőjét illetően” – áll a felhívásban. Szerinte, ha a közös elvi alapot mindkét jelölt elfogadja, esély lesz arra, hogy milliós nagyságrendű legyen a két jelöltre leadott szavazatok száma, és ez az autonómia iránti igény ismételt kinyilvánítását jelenti.
Izsákkal találkozott Szilágyi
Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács elnökével találkozott a hétvégén Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt államelnökjelöltje. A Néppárt közleménye szerint a találkozón áttekintették az erdélyi aktuálpolitikai helyzetet, az autonómiatörekvések jelenlegi állapotát, és szót ejtettek az államelnök-választás várható eredményeiről is. A Néppárt államelnökjelöltje a találkozón megerősítette: továbbra is támogatja és a kampány során képviseli is az SZNT autonómiatervezetét.
Európa ne szóljon bele
A román kormány elejét venné annak, hogy az Európai Unió a joggyakorlat révén terjessze ki hatáskörét olyan területekre – például a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme –, amelyek jelenleg a tagországok hatáskörébe tartoznak. Mindezt a bukaresti miniszterelnöki hivatal közölte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökével, azt magyarázván, hogy Románia miért nem vonja vissza beavatkozási kérelmét abból a perből, amely az Európai Unió luxembourgi bíróságán zajlik az SZNT képviselői és az Európai Bizottság között. A luxembourgi bíróságon az SZNT képviselői perelték be az Európai Bizottságot azért, mert az elutasította a nemzeti európai régiókra vonatkozó polgári kezdeményezésük bejegyzését. A perbe a bizottság oldalán lépett be Szlovákia, Görögország és Románia, a kezdeményezők oldalán pedig Magyarország. A román kormány illetékese közölte, bátorítják az EU polgárait, hogy használják az európai polgári kezdeményezés eszközét, de nem fogadhatják el, hogy ezt az eszközt az Európai Unió alapszerződésekben rögzített jogaik kiterjesztésére használják fel.
Úton az orosz konvoj
Az ukrán határ közelében veszteglő orosz segélykonvoj egy része elindult tegnap a határ felé, miután az orosz és az ukrán határőrök és vámőrök megállapodtak annak egy részének átvizsgálásáról – közölte a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC). * Közben az ukrán kormányerők elfoglaltak egy rendőrkapitányságot az április óta az oroszbarát szakadárok ellenőrzése alatt álló Luhanszk városban, és kitűzték rá az ukrán zászlót – közölte egy ukrán szóvivő. Az utóbbi 24 órában újabb orosz haditechnikát – köztük három Grad típusú rakétarendszert – láttak érkezni Oroszországból Ukrajnába. * Ukrán katonai szóvivők bejelentették: a szakadárok lelőtték az ukrán hadsereg egy MiG–29-es harci gépét vasárnap reggel Luhanszk város környékén. E fejlemények feszült helyzetet teremtettek a német, a francia, az orosz és az ukrán külügyminiszter tegnap esti berlini találkozóján, amelyen megpróbálják enyhíteni a válságot. Az amúgy is feszült helyzetet az utóbbi napokban ugyanis tovább súlyosbította, hogy pénteki hírek szerint egy orosz hadoszlop behatolt ukrán területre, s azt az ukrán hadsereg állítólag megsemmisítette. Nem tudni, mi is történt valójában, hiszen az orosz fél tagadta a hadoszlop behatolásának tényét.