Farcádi Botond
Igazi, életbe vágóan fontos tétje nincs a magyarság számára a romániai államfÅ‘választásnak, Ãgy talán érthetÅ‘, hogy a magyar pártok nyitottabbak a kockázatvállalásra. KivéÂtelt ezúttal is az MPP jelent, amely – pártként igenÂcsak különös módon – sportot űz abból, hogy minden választásból kimarad.
A legnagyobb kockázatot az Erdélyi MaÂgyar Néppárt vállalta, amikor úgy döntött, Szilágyi Zsolt személyében saját jelöltet indÃt. Az alakulat létjogosultságának megerÅ‘sÃtését célzó lépéssel mindent egy lapra tettek fel vezetÅ‘i. Számukra már az is eredmény lesz, ha sikerül összegyűjteni az induláshoz szükséges 200 ezer aláÃrást, hiszen felmutathatják: ennyi olyan magyart tudtak megszólÃtani, aki nem azonosul mindenben az RMDSZ politikájával. Az esetleges kudarc viszont – ha nem lesz meg a szükséges számú aláÃrás – olyan mély sebet ejthet az alakulaton, amely végzetes lehet.
Az RMDSZ számára az a tét, hogy továbbra is elmondhassák: Å‘k a romániai magyarság egyetlen legitim érdek-képviseleti szervezete, no meg hogy olyan szavazatszámot érjenek el, amely alapján a második forduló elÅ‘tt tárgyalásokba bocsátkozhatnának a bejutó román jelöltekkel. E célokhoz viszonyÃtva pedig mintha túl nagy kockázatot vállalna be az RMDSZ is, amikor már az aláÃrásgyűjtÅ‘ kampány kezdetén elÅ‘vette a magyarság megosztásának kártyáját – Kovács Péter fÅ‘titkár, Winkler Gyula EP-képviselÅ‘ is Ãgy fogalmazott Szilágyi indulása kapcsán. EgyÂrészt azért, mert ebben a küzdelemben mindkét magyar jelölt ugyanannyira esélyes, illetve esélytelen, de leginkább azért, mert – a parlamenti választásokkal szemben – nincs bejutási küszöb, Ãgy nem áll fenn semmiféle olyan veszély, hogy például kiütik egymást a magyar jelöltek, vagy képviselet nélkül marad a magyarság. S bár kétségkÃvül hatásos fegyver a riogatás, ha túl gyakran vetik be, elveszÃti élét, és akkor is hatástalan marad, amikor valós veszély állna fenn. Ráadásul a közélettÅ‘l, a politikától való elfordulás jelenségét erÅ‘sÃti, ha túl nagy hévvel esnek neki a Néppártnak és jelöltjének, negatÃv kampányt folytatnak – közép- és hosszú távon ugyanis visszaüthet, ha egyre kevesebb magyar szavazót lehet megszólÃtani.
Az államelnök-választásból ezért akkor kerülhet ki gyÅ‘ztesként a két magyar párt és az erdélyi magyarság, ha mindkét magyar jelölt versenybe szállhat, ki-ki a maga hangján és módszereivel képviselheti autonómiaigényünket, a választók pedig az eddigi alkalmaknál nagyobb számban járulnának az urnákhoz, és Ãgy nyomatékosÃtanák követeléseinket.
.jpg)
