Ez egy szabadságharcos nép, csak a szabadság rendjében érzi magát jól – hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök tegnap Sopronpusztán (fotó) a páneurópai piknik huszonötödik évfordulóján, az esemény helyszínén rendezett beszélgetésen.
Az elmúlt negyedszázadban egyértelműen jobb lett a szabadság helyzete, „ebben a rendszerváltás teljesítménye ötös”, ha nem is teljes a siker, hiszen a fizikai félelemtől és a nyomorral fenyegetettségtől való szabadság terén nem állunk jól; ugyanakkor – tette hozzá – megmaradt az infláció és a magas államadósság, rosszabb lett a helyzet a munkanélküliség, a közvagyon és a rend terén – vont mérleget Orbán Viktor. Mint mondta, amiben jól teljesítettünk, azt meg kell őrizni, amiben rosszul, azt meg kell változtatni. Emlékeztetett: a nyolcvanas évek második felében magától adódott a gondolat, hogy „a lerongyolódott Keletnek” a jól működő nyugati modellt kell átvennie, és csak mostanra derült ki, hogy a nyugat-európai gazdaság is rendkívüli mértékben sebezhető. „Ma már az tűnik helyes gondolkodásnak, ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy nekünk, magyaroknak itt és most (...) mi a jó, nem pedig úgy, hogy hol csinálják jobban, mint mi, és vegyük át azokat a megoldásokat, és azokat hozzuk ide” – jelentette ki a miniszterelnök. Megjegyezte, a kulturális különbségek miatt nem vehető át a kínai, orosz, japán vagy dél-koreai modell, „mert mi magyarok vagyunk, alapvetően keresztény kultúrkörből, szabadság által motiváltan, hát nekünk egy más rendszert kell a gazdaságban is, meg a politikában is építenünk”. Megemlítette ugyanakkor: „nem tudunk csatlakozni egy olyan nyugat-európai boldogulási irányzathoz, amely jól láthatóan folyamatosan veszíti el a tartalékait, talán már fel is élte”.
A diktatúrák öröksége
A diktatúrák öröksége Európában egy közös, terhes örökség – jelentette ki a páneurópai piknik 25. évfordulóján szervezett soproni konferencián tegnap Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter. A különbségeiktől eltekintve „két diktatúrával kell együtt szembenéznünk Európában” – fogalmazott –, „amikor mi dönthettünk szabadon, mindig a szabadság mellett döntöttünk”. A szabadság és a demokrácia nem egyenlő automatikusan a társadalmi igazságossággal, a politikai vasfüggöny leomlása után pedig máig „számos szociális vasfüggöny szabdalja Európa térképét” – mondta. Johannes Singhammer, a Bundestag konzervatív párti alelnöke beszédében azt emelte ki: amint azt a kelet-ukrajnai események is bizonyítják, nem magától értetődő sem a szabadság, sem a béke, amelyekért mindennap harcolni kell, megvédve azokat. „Magyarország 25 éve megmutatta az utat a szabad népek Európájába” – fogalmazott Karlheinz Kopf, az osztrák törvényhozás második elnöke, utalva arra, hogy a piknik a berlini fal megépítése utáni legnagyobb menekültáradatot váltotta ki az NDK-ban. Klaus Riedel, a budapesti német nagykövetség ügyvivője arról beszélt: a berlini fal leomlása, így a város jelképe, a Brandenburgi kapu megnyitása annak is köszönhető, hogy negyedszázada, ezen a napon a magyar–osztrák határon megnyílt az a kis, dróttal beszőtt fakapu, amelyen több száz keletnémet polgár jutott nyugatra.
Moszkva nem tiltakozott
Moszkva nem tiltakozott címmel közölt tegnap interjút Németh Miklós egykori miniszterelnökkel a Die Presse konzervatív osztrák lap. A vasfüggöny lebontásában gazdasági kérdések és az ország megítélésének szempontjai is közrejátszottak – mondta a volt kormányfő a lap budapesti tudósítója, Peter Bognar által jegyzet interjúban. Németh Miklós három okot nevezett meg, amely szerinte a vasfüggöny lebontásához vezetett. Egyrészt az ország a csőd szélén állt, másrészt a 20. század végén korszerűtlennek tűnt a vasfüggöny, hiszen ekkor már modernebb eszközök is rendelkezésre álltak egy országhatár őrzéséhez, és nem utolsósorban az osztrákok és magyarok közösen pályáztak az 1995-ös világkiállítás megrendezésére. „Belegondoltunk, hogy mit szólna a sok külföldi látogató, ha Bécsből Budapestre utazva a határon szögesdrótot látna” – mondta.
Németh Miklós első útja miniszterelnökként 1988 decemberében nem Moszkvába, hanem Bécsbe, Franz Vranitzky osztrák kancellárhoz vezetett, és közölte vele a határkerítés lebontásának tervét. Csak ezt követően utazott Moszkvába, ahol Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkárnak arról beszélt, hogy Magyarországon eljött a többpártrendszer ideje. „Ez a te felelősséged, Miklós, nekem mindenhogyan megfelelő” – válaszolta a szovjet elnök Németh Miklós szerint, és biztosította őt arról, hogy a „gyalázatos 1956-os események” nem fognak megismétlődni. A szovjet politikus hozzáállását Németh nagylelkűnek nevezte, de kiemelte: garanciát természetesen ez sem jelentett, mert nem volt kizárható, hogy a moszkvai „keményvonalasok” félreállítják a szovjet pártfőtitkárt. De a magyar lépésekre, a vasfüggöny átvágására vagy a Páneurópai Piknikre Moszkva nem reagált – mondta.
Németh Miklós beszélt a Bonn melletti Gymnich-palotában megtartott titkos találkozóról is, amelyre külügyminiszterével, Horn Gyulával utazott, hogy Helmut Kohl német kancellárral és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel találkozzék. Kohl szemébe könny szökött, amikor közölte vele, hogy Magyarország megnyitja határait Ausztria felé az országban tartózkodó több mint százezer keletnémet menekült előtt – mondta Németh Miklós. „Háromszor is megkérdezte, mit szól hozzá Gorbacsov” – idézte fel Kohl szavait. Arra a kérdésre, hogy ha visszaforgathatná az idő kerekét, mi az, amit másképp tenne, Németh Miklós azt mondta: Franz Vranitzkyvel együtt, kamerák előtt nyitná meg a határt.
