A Babeş–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott előadásában felsorakoztatta azokat a gazdasági érveket, amelyekkel – véleménye szerint – eredményesebben harcolhatna nyelvi jogaiért a magyar közösség. Csata Zsombor szerint pénzben is mérhető versenyhátrányt jelent a romániai magyar közösség tagjai számára, hogy míg a magyaroknak meg kell tanulniuk románul, a románok anyanyelvükön kommunikálhatnak a mindennapokban. A nyelvtanulás időt és energiát von el más területektől: egy átlagos romániai magyar számára 12 ezer óra ráfordítást igényel, hogy megtanulja az állam hivatalos nyelvét, sok esetben a szülőknek magánórák vásárlásával kell fejleszteniük gyermekeik romántudását, hogy biztosítsák versenyképességüket. Az aszimmetrikus nyelvi helyzet nagymértékben hozzájárul a magyar közösség gazdasági lemaradásához. „Mél­tánytalannak éreznénk, ha egy üzletben az elárusító azt válaszolná: te magyar vagy, neked drágábban adom. Márpedig ez történik. Annak az árunak, amelynek a címkéjén nincsen magyar felirat, vagy amelyet nem tudok magyarul megvásárolni, a költségeit részben én viselem azáltal, hogy megtanultam románul” – érvelt. Csata Zsombor szerint az esélyegyenlőséget azáltal lehetne megteremteni, ha mind a románoknak, mind a magyaroknak meg kellene tanulniuk a másik nyelvét. Elméleti lehetőségként említette, hogy egy harmadik nyelven kommunikáljanak. A szociológus figyelmeztetett: az egyenlőtlenségek bomlasztják a társadalom kohézióját, és sokba kerül Romániának, ha nem próbál megoldást találni a helyzetre. Ugyanakkor a romániai magyarok kétnyelvűségének előnyeit is számba vette:  a legfontosabb, hogy a magyarok két irányban építhetnek ki kapcsolatokat, és hídszerepet tölthetnek be a két közösség között. Csata szerint etnikai érvek helyett a gazdaságiakat kellene használni a nyelvi jogokért folytatott harcban.