Komolyabb incidens nélkül visszatértek Oroszországba annak a konvojnak a teherautói, amellyel egy orosz humanitárius segélyszállítmányt vittek Ukrajnába – közölték orosz forrásból és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői szombat délután. Angela Merkel német kancellár a nap folyamán Kijevbe látogatott, és Berlin támogatásáról biztosította ukrán partnereit az ország területi egységének megőrzését illetően.
A több mint kétszáz teherautóból álló orosz segélyszállító konvoj pénteken lépett be Ukrajnába anélkül, hogy megvárta volna a helyi hatóságok végleges engedélyét. A szállítmányt a kelet-ukrajnai Luhanszkban rakodták le, majd visszaindultak. Az EBESZ szombaton azt közölte, hogy a konvoj részeként Ukrajnába érkezett valamennyi teherautó visszatért orosz földre. Ukrán részről a nemzetközi jog megsértésének, közvetlen katonai agressziónak minősítették a történteket, de az ukrán hatóságok nem akadályozták meg a szállítmány célba juttatását. Kijev korábban azt közölte: attól lehet tartani, hogy az orosz teherautók hadi utánpótlást szállítanak az oroszbarát szakadároknak. Az orosz külügyminisztérium szombaton közleményt adott ki, amelyben Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárt hazugnak nevezte a konvojjal kapcsolatos nyilatkozata miatt. Moszkva szerint nem igaz, hogy az orosz segélyszállítmányt Kijev egyetértése és a Nemzetközi Vöröskereszt közreműködése nélkül juttatták volna el Kelet-Ukrajnába.
Németország támogatja Ukrajna területi egységének megmaradását – jelentette ki Angela Merkel kancellár szombaton Kijevben Petro Porosenko ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Az ukrán államfővel folytatott megbeszélés után Merkel azt mondta: Németország levonta a tanulságokat a történelemből, és nem engedi meg, hogy újabb szakadás következzen be Európában. Merkel ismételten leszögezte, hogy Németország nem ismeri el a Krím félsziget Oroszország általi bekebelezését, és azt a második világháború után helyreállított békés rend súlyos megsértésének tekinti. „Ha elismernénk, akkor ezen elv alapján bármelyik európai ország igényt formálhatna egy másik állam valamely területére, ami a békés együttélést veszélyeztetné Európában” – jegyezte meg a kancellár. Fontosnak nevezte Ukrajna azon erőfeszítéseit, amelyek arra irányulnak, hogy Donyeck és Luhanszk megye „ne jusson a Krím félsziget sorsára”. Merkel hangsúlyozta, hogy Németország nem Ukrajna föderalizációja, hanem decentralizációja mellett foglal állást, aminek megvalósítására Porosenko elnök is törekszik. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra a nyelvi félreértésre, hogy amit Németországban föderalizációnak neveznek, az a decentralizációt jelenti Ukrajna esetében. Korábban ugyanis Sigmar Gabriel német szociáldemokrata alkancellár egy lapinterjúban Ukrajna föderalizációját nevezte a kelet-ukrajnai konfliktus megoldásának.
Az ukrán államfő a kétoldalú megbeszélés eredményei közül kiemelte, hogy Németország kezdeményezi az Európai Unión belül egy különleges pénzalap létrehozását a háború sújtotta Donyeck-medence újjáépítésére, amiből Ukrajna 500 millió eurós támogatáshoz és hitelhez juthat. Az ukrán államfő a Merkel kancellár által ismertetett kezdeményezést a második világháború utáni Marshall-tervhez hasonlította. A kancellár a menekültek megsegítésére további 25 millió eurós támogatásra tett ígéretet. A sajtótájékoztatón elhangzott továbbá, hogy Németország húsz súlyosan sérült ukrán katona gyógykezelését vállalta saját költségén.
*
Donyeck közelében szombatra virradóra három civil vesztette életét tüzérségi támadások következtében. Két áldozat egy buszmegállóban, a város központjában halt meg, a harmadikat pedig a város egy másik kerületében becsapódó lövedék szilánkjai találták el. A Moszkva-barát szakadárok tüzérsége ukrán deszantos katonákra nyitott tüzet, miután ledobták őket Luhanszk megyében. Felmerül a gyanú, hogy a lázadók előre tudhatták, hol és mikor érnek földet ez ejtőernyősök, vagyis elárulták őket – jelentette tegnapra virradóra az UNIAN ukrán hírügynökség.
