Rendkívüli ülésszakon fogadta el tegnap a szenátus a társadalombiztosítási járulék ötszázalékos csökkentésére vonatkozó törvénytervezetet ugyanabban a formában, ahogyan korábban elküldték kihirdetésre Traian Băsescunak, elutasítva ezáltal az államelnöknek a törvénytervezet újraelemzésére vonatkozó kérését. A szenátus tegnapi rendkívüli ülésszakának napirendjén még más törvénytervezetek is szerepeltek, ezekről azonban kvórum hiányában nem dönthetett a parlament felsőháza.
A társadalombiztosítási járulék (tbj) csökkentésének törvénytervezetét 96 igen és egy nem szavazattal, két tartózkodás mellett fogadta el a szenátus, az újraelemzésre felszólító kérést pedig elutasították. A tbj csökkentésére vonatkozó törvény mielőbbi hatályba léptetéséért eredetileg a képviselőház ma szándékozott összeülni rendkívüli ülésszakra, hogy a tervezetet, amelyet Traian Băsescu államelnök korábban visszaküldött a parlamentnek, megvitassák. Erről azonban gazdaságossági indoklással lemondtak, a képviselőház vezetőségéből származó források a Mediafax hírügynökségnek azt nyilatkozták, hogy azért döntöttek így, mert a rendkívüli parlamenti ülésszakot úgyis csak a hét vége felé lehetne összehívni, ez pedig fölösleges költekezés lenne, figyelembe véve, hogy körülbelül 400 képviselőnek kellene felmennie Bukarestbe a rendes ülésszak elkezdése előtt egy héttel.
A tbj-törvénytervezet mellett más jogszabályjavaslatokat is előterjesztett a kormány a szenátus tegnapi rendkívüli ülésszakára, ezek azonban nem kerülhettek megvitatásra, mivel a tbj-csökkentés elfogadása után több liberális és demokrata-liberális szenátor elhagyta a termet, a kvórumhoz szükséges 86 honatya helyett csupán 84-en maradtak. Teodor Atanasiu, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke elmondta, azért döntöttek az ülésszakról való távozás mellett, mert nem kaptak szót a plénumban, ami szabályellenes. A napirenden többek között az adóamnesztia törvénytervezete (azok az anyák és nyugdíjasok, akik a tisztviselők hibájából olyan összeget kaptak kézhez, melyhez nem volt joguk, mentesülnének a pluszban kapott összeg visszafizetésétől – a törvénytervezetet egyébként a szenátus munkaügyi bizottsága tegnap pozitívan véleményezte), valamint az európai direktívák bevezetése az elektromos energia és a földgáz törvényébe, illetve a kőolaj-törvénybe is szerepelt. Titus Corlăţean külügyminiszter azzal vádolta az ülésszakról távozó ellenzéki szenátorokat, hogy súlyos kárt fognak okozni az országnak, mivel az Európai Bizottság az uniós direktívák bevezetésének késése miatt napi 30 ezer eurós kártérítést fog kérni Romániától.
