Búcsú Árkoson

2014. augusztus 26., kedd, Közélet

A székelység hagyományaira jellemző kaláka él még Árkoson, ahol az unitáriusok, reformátusok, katolikusok egyetértésben élnek és dolgoznak – hangsúlyozta Fekete József plébános vasárnap délután a Szent István oltalmába ajánlott, kápolnából mára templommá növekedett istenházában. A búcsún megáldották a sekrestyével és kórussal, nyolc méterrel kibővített épületet. A Sepsikőröspatakhoz tartozó filiában eddig kéthetente miséztek, tavasztól az árkosiak minden vasárnap délelőtt szentmisén vehetnek részt.
 

Az ünnepre érkezőket a ferences nővérek fogadták, a sepsiszentgyörgyi életvédők rózsafüzért imádkoztak a szentmise előtt. Ft. Hajdu János plébános, a Sepsi–Barcasági kerület főesperese köszöntötte az ünneplőket, majd megáldotta a templomot a ke­rületi papság jelenlétében. A szentbeszédet Pakó Benedek nyugdíjas plébános tartotta, aki Márton Áron püspök szavait idézte: küldetésünk van a világban, visszaadni Jézust a hitetlen világnak. Ott, ahol templomot építenek, ott élő hit lakozik az emberek szívében. A székely nép hivatása, hogy védőbástyája legyen a kereszténységének – hangsúlyozta Benedek atya a prédikációban. Történelmi példákat említve mutatott rá: a székelyek sohasem hagyták hitüket, megtartották, megőrizték és továbbadták gyermekeiknek.
A szentmise végén Fekete József plébános beszámolt a csodával határos megvalósításról, hisz régi terv vált valóra. Minden munkálatnak több mint fele önerőből és közmunkából jött létre. Tavasszal fogtak neki, terveket kellett készíteni, engedélyeket beszerezni. Ne­hezen haladtak a sok eső miatt. Anya­gi támogatást kaptak a Gyulafe­hérvári Érsekségről, a marosvásárhelyi és a kolozsvári főesperességtől, a brassói Szent Kereszt-plébániától, a sepsi­szentgyörgyi Szent József- és Krisztus Király-plébániától, valamint a ferences nővérektől. Eddig elköltöttek 51 600 lejt, ami jórészt a megvásárolt anyagra kellett (kavics, homok, tégla, betonvas, cserép, faanyag). Kőműves család közmunkázott, ácsok, villanyszerelők jöttek, önként dolgoztak. Amíg a férfiak munkálkodtak, az asszonyok többször is fánkot sütöttek. Ők festették le a lambériát is. A Spicom cég kőművescsa­patának önkéntesei vakoltak. Volt, aki cserepet, más faanyagot adott. A magasságot 40 centiméterrel emelték, hogy helye legyen a kórusnak. A régi és új falakat betonövvel erősítették meg. Még hátravan a padolás, és új padokat is szeretnének. Dicséretre méltó, ahogyan más vallásúak is segítettek, mondván, nem az övék, de egy téglával hozzájárulnak – mondta Fekete József, rámutatva: a gondnok, az egyháztaná­csos és a falubeliek önzetlen, áldozatos munkája, összefogása példázza, hogy az összetartásban erő rejlik. A szentmise után agapéra, szeretetvendégségre hívták az ünneplőket.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint bejut-e a felsőházi rájátszásba a Sepsi OSK?







eredmények
szavazatok száma 6
szavazógép
2014-08-26: Belföld - :

Hírsaláta

NAGY-MOLDOVÁT AKARNAK. A Moldova köztársaságbeli Moldova Hazafiai párt az utóbbi 65 év több nemzetközi konvenciójára és szabályozására hivatkozva úgy véli, Moldovának joga van visszakövetelni a korábban birtokolt területeit, melyekről azt állítják, hogy ezeket „jogtalanul engedték át” Romániának és Ukrajnának.
2014-08-26: Közélet - Hecser László:

Szárazajta mulatott

Bár a vihar ledöntötte és felforgatta a szombaton felállított sátraikat, s vasárnap is kisebb-nagyobb záporok tették próbára kitartásukat, a száraz­ajtaiak mégis megülték a falunapot. A kis közösség első alkalommal tizenkét esztendeje ült össze közös mulatozásra, majd hosszú kihagyást követően tavaly szervezték meg ismét a Szárazajta Napot: a falu lakói igénylik, örvendenek, hogy együtt lehetnek, ezért nem hagyják elsatnyulni, az elkövetkezendőkben is megtartják – ígérték az esemény éltetői.