Politikai stabilitás, folytatódó reformok, továbbá a gazdasági növekedés azon korszaka, amely a leggyorsabban bővülő európai uniós államok közé emeli majd Magyarországot – jellemzi a miniszterelnök értékelése szerint az országot a következő négyéves kormányzati ciklus kezdetén. Mint fogalmazott, egy tartalmában sikeres négyéves kormányzás után vagyunk, amit elsősorban azzal példázott, hogy Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Magyarországon, egy alapvetően exportorientált országban a külpolitika gazdaságközpontú.
A miniszterelnök azt kérte a nagykövetektől, hogy bár a kabinet az eredményeket olyan koncepciókkal, akciótervekkel és döntésekkel érte el, amelyek egy része még ismeretlen, és nem élvez közbizalmat az unión belül, ne vegyenek fel védekező magatartást. A kérés az, hogy válaszoljanak mindenre, amire válaszolni kell, de a feladat nem az, hogy megvédjék a magyar pozíciót, mert az megvédi saját magát. Nem az a dolgunk, hogy megvédjük, amit elértünk, hanem az, hogy bemutassák azokat a lehetőségeket, amelyek az elmúlt évek sikereiből fakadnak – magyarázta. S miután elkötöttük magunkat az ideológiai megközelítésű külpolitikától – folytatta –, sokkal nyitottabban tudunk kapcsolatokat építeni olyan államokkal is, amelyek nem a nyugati szövetségi rendszerhez tartoznak. Egyértelművé tette egyúttal azt is, hogy Magyarország helye a nyugati szövetségi rendszeren belül nem képezi vita tárgyát, de a kormány nem követi azt a külpolitikát, amely szerint minden külpolitikai kérdés középpontjába az értékkérdéseket kell állítani. Megítélése szerint az értékkérdések fontosak – a NATO és az EU is bizonyos mértékig értékközösség –, de ez nem jelenti azt, hogy Magyarországnak úgy kell viszonyulnia a szövetségi rendszerén kívüli országokhoz, hogy mit gondol azok kultúrájáról, politikai intézményrendszeréről, demokráciájáról. Azt a kérdést kell feltenni az adott országgal kapcsolatban, mi a magyar nemzeti érdek – jelentette ki. Szerinte ugyanis az ideológiai központú külpolitikai vonalvezetést „a félnótás országok számára találták ki az okos országok”. Nehéz másként magyarázni, hogy az Egyesült Államok a költségvetési hiánya tekintélyes részét Kínával finanszíroztatja, és „egypercnyi skrupulusa” sincs emiatt – mondta a miniszterelnök. Összegzése szerint fel kell nőni a feladathoz: egy perspektívájában sikeres ország méltó gazdasági központú képviseletét kell ellátni. Nem olyan országot kell képviselni, amely folyamatosan a számonkérés határán egyensúlyoz, mert nem jók a gazdasági mutatói, amelynek bűnei lennének akár történelmileg, és folyamatosan a szőnyeg szélére állított államnak kellene magát képzelnie. Olyan országot kell képviselni, amely válság idején elvégezte annak a munkának a tekintélyes részét, amelyre nagyon kevés ország volt képes – rögzítette. Egyfajta szerénység és visszafogottság indokolt, de a ló másik oldalára sem szabad átesnünk, mert senki sincs ma a világban, aki azt a jogot követelheti magának, hogy bennünket bármivel elszámoltasson – jelentette ki, megjegyezve, hogy Magyarország a vállalásai közül csak a védelmi kiadásainak a költségvetéshez viszonyított, a NATO által meghatározott arányát nem teljesíti. Ezzel a gondolatmenettel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország az egyetlen olyan EU-s tagállam, amelynek politikai intézményrendszerét – az európai értékek szempontjából – töviről hegyire átvilágították az új alkotmány idején. Mi, kérem, át vagyunk világítva – mondta a kormányfő a nagykövetek előtt. Szavai szerint a közös európai értékek szempontjából pápábbak vagyunk a pápánál, mert nemcsak teljesen átvilágították Magyarország politikai intézményrendszerét, hanem a kormány ennek során eltűrte a kettős mércét is. A politikai intézményrendszerét nézve az egyetlen olyan uniós ország vagyunk, amely biztosan makulátlan az EU közös értékei szempontjából – jelentette ki, azt kérve a nagykövetektől, hogy ezt az érvet általános álláspontként használják. Orbán Viktor azt is mondta, hogy a külképviselet-vezetőknek nagy hangsúlyt kell helyezniük a kapcsolattartásra a vállalatokkal: a külföldi vállalatok Ma­gyarországra vonzását és az exportké­pes magyar kis- és közepes vállalkozások támogatását tekintve is.