,,Sárguló, pirosodó falevelek tengere... Jobbra és balra a végtelenségbe vesző hegyláncok, s lent a völgyben, hegyek aljában a Rika-patak kanyarog” – írja Benedek Elek erről a tájról, amelyet számtalanszor végignézett a szekér derekából útban a székelyudvarhelyi ősi skóla felé.
A Rika völgyében haladt az egykor Háromszéket és Erdővidéket a Homoródok mentével összekötő történelmi út. Ez a Rika-tetőn túl a Gazló-patak völgyében ereszkedett alá a homoródújfalusi keresztútra. Ma erdőkitermelők járják. Ezen az úton ment a felső oskolák felé Bölöni Farkas Sándor és Benkő József is. Az elmúlt századokban rablóbanda tanyázott a Rika-erdőben, mely az utasokat fosztogatta. Jó néhány történetet ma is mesélnek az idősebb felsőrákosiak. (Jánosfalvi Sándor István: Székelyhoni utazás a két Homoród mentén, 1858.) Az Andaházi dombon (3) álló fogadóban vertek tanyát. Hatóságilag számolták fel őket a múlt század derekán. A Csihányos- vagy Határpatak (1) képezte a választóvonalat az újfalusi határ és Felsőrákos–Vargyas között. Ennek beömlésével szemben található a Rikai Sóskút (2). Vizét régen nagy fahordókban hordták és osztották szét, Vargyason azzal főzték a puliszkát.
A Hegyes-tetőn, a Bódi erdejének bükköse fedi Attila vagy Réka királyné várának romjait. A régészek szerint kora középkori erődítmény volt a feudális időkben a magyar gyepűvonalon. Zömtornyának forrómész-vakolattal rakott falait részben restaurálták, részben újjáépítették. Lenn, a patak partján hatalmas szikla áll. Ezt nevezi ma is a nép Réka sírjának (4.). Délebbre, a Nádas és mellékvizei völgyében fejtették a szenet. A szénből ősállat-maradványok kerültek felszínre. Nem messze ide a Somos-tető regényes mészkőszirtje (5) és a Felsőrákosi Sóskút, amely egy fürdőmedencét táplál (7). A völgy gazdag pliocén kori gerinces maradványokban. Itt fedezték fel az őselefánt 4,27 m hosszú agyarát és a dámvad lapátos agancsát. Az első világháború idején itt nyílt meg a Somosi szénbánya (6.)
A területen áthaladó, az Almási-barlangtól induló kék kereszt turistajelzés a dacittufa- és alabástrom-lelőhelyeiről ismert Feketehegyen keresztül a Kárhágó feje nevű magaslatra ér. Innen ered a megyehatárt képező Széppatak. A Remete dombvonulat előterében működik Erdővidék utolsó szénfejtése. A jelzés már a Brassó megye területén folyó Kárhágó-patak medrén éri el az Olt völgyét. Itt vannak a régi alsórákosi vaskőbányák és a híres kárhágói geológiai rezervátum, ahol mezozoikumbeli kövületeket lehet találni. A vidék déli határát az Olt alsórákosi szorosa képezi. Itt vág át az Erdővidék felé tartó Zarándok útja. Feltételezésünk szerint még a rómaiak is ismerhették, mert Ponte Veterét (a mai Olthévizet) kötötte össze a barót-köpeci keresztút felett emelkedő, ún. veczeri római vigíliával.
A Háromszék lapárusító bódéiban és a szerkesztőségben már kaphatók a Háromszéki kalauz első fóliázott térképkockái, a Kisgyörgy Zoltán 1984–85-ben a Megyei Tükör oldalain megjelent, 60 kockából álló, Hegyen-völgyön kalauz című megyetérkép-sorozatának első darabjai. A frissített, fóliázott térképvázlatokat hetente adjuk ki, de később is igényelhetők, illetve megrendelhetők a korábbi lapok. A fóliázott térképkockákat a 0267 351 504-es telefonon, a hpress@3szek.ro e-mail címen, illetve a lapárudákban lehet megrendelni.
