Törpe vízi erőművet telepítenének a Nagy-Bászkára – a hírt természetvédők hozták nyilvánosságra, azonnal meg is kongatva a vészharangot: ha a terv megvalósul, komolyan sérülhet a hegyi víz Kommandón felüli szakasza, a havasi tájba nem illő építmények kerülhetnek a vadonba. A projektről többen véleményt mondottak – mi az információknak próbáltunk utánajárni, és pontosan bemutatni a kezdeményezők elképzelését. A legfontosabb, ami kiderült: a terv egyelőre stagnál.
Kovásznán nem tudnak róla
Elsőként Kommandó polgármesterénél, Kocsis Bélánál érdeklődtünk. Az elöljáró semmi pontosat nem tudott mondani, annál is inkább, mert a törpe vízi erőmű telepítésének helye a hegyi község közigazgatási határain kívül esik, a kovásznai városháza fennhatósága alá tartozik, így nincs beleszólásuk az engedélyek kibocsátásába. Felvetésünkre megerősítette egy korábbi információnkat, mely szerint két-három évvel ezelőtt több személyből álló csoport vizsgálta a Nagy-Bászka folyását, és törpe vízi erőmű telepítésére alkalmas hely után kutatott.
Kovászna polgármestere, Thiesz János közölte: nem tud arról, hogy a városházán valaki is engedélyért folyamodott volna a törpe vízi erőmű telepítésére. Azt viszont elmondta, az ő hatáskörükbe tartozik, és azt semmiképp sem engedélyezik, hogy az áramfejlesztő rendszer a vízvevő felett létesüljön, és ezzel veszélyeztesse Kovászna vízellátását. A város ivóvízforrása a NagyBászka, a vízgyűjtő gát – a vízvevő, ahogyan a helyiek nevezik – Kommandótól mintegy négy, négy és fél kilométerre található, az Ölves, a Máté Pál erdőrész felé vezető erdei út szomszédságában. Innen szabadeséssel, csöveken jut le a víz a Tündérvölgybe, ahol a kezelőállomáson átfolyva kerül a városi vezetékrendszerbe. A nagy szintkülönbségnek köszönhetően a csőben nagy nyomással folyik a víz, ezért több helyen nyomáscsökkentő csapokat szereltek, egyik épp a Sikló közelében található. Egyfajta vendégforgalmi látványosságnak is nevezhető ez, főként télen, amikor a kispriccelő víz különös, tetszetős formákban fagy meg.
A hatástanulmány elkészült
A pontos információkért az ügyben legilletékesebbet, a vízi erőmű engedélyeztetésén dolgozó cég, az Abies Energy Kft. vezetőjét, Sárkány Árpádot faggattuk. A cégvezető készséggel válaszolt kérdéseinkre, az eddig elkészült dokumentációt is átnézhettük. Pontosított: a hivatalos megnevezés nem törpe vagy mini vízi erőmű, hanem kis léptékű vízi erőmű. Kifejtette azt is: egyelőre a hatástanulmány készült el (csíkszeredai szakcég végezte), a kivitelezés megkezdésének idejéről nincs elképzelésük, még stagnál a terv. Cégük a tervet, az engedélyeztetést készíti el, a megvalósításra befektetőt keresnek – ez pedig meglehetősen kemény dió a jelenlegi körülmények között, vélhetően ősztől ugyanis változik az zöld bizonylatok kereskedését szabályozó törvény. Ez valószínűleg oda vezet, hogy már nem lesz annyira vonzó a környezetbarát, zöld energia termelése. Mi több, a Románia és az Európai Bizottság között augusztusban megkötött, a fejlesztési prioritásokat meghatározó egyezményben nem is szerepelnek a törpe vízi erőművek.
Az erőmű költsége amúgy 500 ezer euró, tervezett kapacitása 0,5 megawatt. Ez a maga nemében kicsi – hasonló erőművek megengedett legnagyobb kapacitása 10 megawatt –, épp Kommandó villanyellátására lenne elegendő. Ezt nem úgy kell értelmezni, hogy Kommandó közvetlenül csatlakozhatna majd az áramfejlesztőre, az energia ugyanis előbb az országos rendszerbe jutna, onnan a község fogyasztóihoz.
A beszélgetés során a tervezett befektetés pontos helyére is fény derült. A vízgyűjtő gátat a vízvevő alatti részre tervezték. Innen szabadeséssel, föld alatti csöveken folyik tovább a víz, 3,5 kilométer hosszúságban. A vezetéket nem a patakmederben, hanem a közeli erdei út padkája alatt viszik – ami jó hír, hiszen korábban beszámoltunk arról, hogy Szentegyházán, a Vargyas pataka felső folyásán micsoda pusztítást végeztek a mederben vagy annak szélén telepített vízvezető betoncsövekkel.
A befogott víz érkezési helye a Kommandó területén lévő felső betonhíd közelében, egy kaszálón lesz. Ide épülhet meg a csupán 10 x 8 méter alapterületű turbinaház, ahonnan a befogott víz visszakerül a patakmederbe. A csövekbe a hozam 35 százalékát fogják be, ami azt jelenti, hogy a gátnál alacsony vízálláskor nyáron is megmarad a patak legalább 200 liter/másodperces hozama. A hozamcsökkenés valószínűleg ennél is kisebb lesz, hiszen a vízgyűjtő és a turbinaház között két kisebb patak is a Bászkába torkollik. A terv szerint az erőmű épp télen működne teljes kapacitással – jegyezte meg Sárkány Árpád. Fokozott figyelemmel tervezték meg a gát hallépcsőjét. Ez funkcionális lesz, könnyen átjuthatnak rajta az ívóhelyekre igyekvő halak, főként a pisztrángok.
A cégvezető azt is elmondta, világszinten a kis léptékű vízi erőművek a legelterjedtebb zöldenergia-források. Hatásfokuk messze túllépi a nap-, szél- vagy más természetes energiát felhasználó erőművekét, meghaladja a 70 százalékot is, az alkalmazott technológia a leginkább környezetbarát, költségek tekintetében is ez a legelőnyösebb. Világszinten évente 180 ezer megawatt energiát termelnek a hasonló erőművek – sorolta Sárkány Árpád.
A civilek figyelnek
A környezetvédő civil szervezetek, számos magánszemély hevesen ellenzi a vízi erőművek patakokra telepítését. Mint arról lapunkban is beszámoltunk, korábban több Kovászna megyei patakra akartak hasonló létesítményt építeni. Akkori értesüléseink szerint a helyszíni vizsgálatokon túlmenően a megyei tanácstól már területrendezési jóváhagyásokat is kaptak erőművekre. Az akkori lista: Barót pataka (2010. 10. 22./562), Gelence pataka (2011. 10. 28./571), Ozsdola pataka (2010. 10. 29./582), az Ojtoz patakának Kovászna és Bákó megyei szakaszára Bákó megyéből (2010. 12. 17./463). A civil szféra és az önkormányzatok ellenkezése és közös fellépése nyomán a tervektől elálltak.
Toró Attila, a környezetvédelmi feladatokat vállaló Indigo csoport vezetője a következőképpen nyilatkozott lapunknak a tervezett beruházásról: „Az Indigó csoport ellenez minden olyan, beruházásnak álcázott ipari projektet, amely a környezet rövid és hosszú távú tönkretételével valósítható meg. Mint köztudott, a törpe vízi erőművek építésével már tönkretették a Fogarasi-havasok hegyi patakjait, Székelyföldön pedig az Úz völgyét és a Nagy-Homoród mentét. Meglátásunk szerint a Kommandóra tervezett törpe vízi erőmű hasonló környezeti kárral fog járni, ezért ezt az esetet – akárcsak a rétyi fenyővágóhidat – figyelemmel fogjuk követni. Ugyanakkor követeljük, hogy a beruházás által érintett kommandói közösséget megfelelően tájékoztassák a várható környezeti károkról, majd vonják be az engedélyeztetési eljárásba. Mindezt tegyék meg akkor is, ha a tervezett törpe vízi erőművet közigazgatásilag Kovásznához tartozó területen szeretnék megvalósítani, hiszen a kommandói emberek életét fogja hosszú távon megkeseríteni.”
