Nincs Székföldjén olyan magyarok lakta település, ahol augusztus végén vagy szeptemberben ne történne valamilyen ünnepség, megemlékezés. Igyekeztünk csokorba szedni azokat az eseményeket, amelyeknek Előpatak, Erősd, Árapatak és Hidvég ad majd helyet.
Borvizek mustrája Előpatakon
Előpatak egyike azon régi fürdőhelyeknek, ahol számos személyiség megfordult, és több fontos esemény zajlott a történelem folyamán. Mi most a helyi ásványvízkincscsel kapcsolatos eseményekre hívjuk fel a figyelmet: szeptember 13-án ilyen témájú ünnepség színhelye lesz az egyre inkább megújulni mutatkozó egykori fürdőhely. A Magyarország és Románia között 1886-ban induló vámháború idején, a határzár következtében megcsappant a Kárpátok túlsó feléről érkező vendégek száma, s a Magyar Keleti Vasút megépítésével – amelynek barcaföldvári megállója eléggé közel esett Előpatakhoz – növekedett a magyar fürdővendég-forgalom. Így történt, hogy 1875-ben itt tartották a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XVIII. vándorgyűlését, amelynek alkalmával emlékérmet is készítettek. Ekkor fordultak meg Előpatakon a kor olyan szaktekintélyei, mint a vegyész és orvos Nerdtvich Károly (1811–1892), a zarándi Knöpfler Vilmos (1815–1882), a geológus-paleontológus Hantken Miksa (1821–1893), akik ez alkalommal meglátogatták a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot is. Jelen volt Előpatakon gróf Mikó Imre (1805–1876) és Orbán Balázs (1830–1890) is. Emléktáblát is állítottak, amely a későbbi többségi nemzeti türelmetlenségnek köszönhetően összetört, darabjait a Székely Nemzeti Múzeumban őrzik.
Kiváló alkalom kínálkozna most egy Aquarius-emléktábla állítására a jövő hónapban itt sorra kerülő hagyományos VIII. Aquarius borvízünnep megörökítésére. Előpatak tehát nagyobb méretű ásványvizes fesztivál fogadására készül – tudtuk meg Albert Zoltán és Fazakas Csoma Szidónia szervezőtől, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület két munkatársától.
– A borvíz ünnepe A borvíz útja program részeként megépült előpataki kezelőközpont körüli területen zajlik – mondták. – A rendezvény korhatár nélkül mindenkinek szól, s így az iskolakezdés előtti hétvégén kellemes hétvégi kirándulást is jelenthet az egész család vagy baráti társaságok számára. Az ünnep kiváló alkalom a térség borvizeinek mustrájára, mert az előző évekhez hasonlóan idén is összegyűl a nem palackozott vizek színe-java. A borvizes zsűriben helyet kap többek közt Jánosi Csaba geológus, a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület elnöke, Gyila Sándor, a kovásznai Dr. Benedek Géza Szívkórház fizikusa, szakíró. Megszervezzük ismét a nem palackozott borvizek megmérettetését, a legjobb palacsintasütő borvizek vetélkedőjét, kiállítást szervezünk az előpataki borvízcímkékből, régi képeslapokból, és a kezelőközpontban fürdőzni is lehet, borvízkóstolás, kulturális programok és a borvizekkel kapcsolatos műveltségi vetélkedő is lesz. A palacsintasütők munkáját elbíráló zsűribe meghívtuk Daniel Maiort, a Gastromedia és a Brutarul-Cofetarul szaklap szerkesztőjét, György Ottília gasztrobloggert.
– Nagy szeretettel fogadjuk a megyei szintű Aquarius-rendezvényt, valóban jó helye lesz itt, ahol egyre sikeresebben működik az új borvizes kezelőközpont, ugyanis az ivó- és fürdőkúrára alkalmas, kitűnő minőségű és ellenőrzött szénsavas ásványvizet a közeli palackozóüzemtől kapjuk. Mindent megteszünk az Aquarius sikeres lebonyolítása érdekében – nyilatkozta Kovács László polgármester és Nicolaie Cucu alpolgármester.
Népművészeti kiállítást terveznek
Az értékmentésnél maradva mondjuk el, hogy a községvezetés fontolóra vette az állandó jellegű helyi néprajzi és népművészeti kiállítás megteremtését Árapatakon. Nemrég hunyt el ugyanis a falu tanítója és közismert népi faragómestere, Dénes György (1938–2014), számos helyi, megyei és országos kiállítás és vetélkedő résztvevője és kitüntetettje. A kiállításon helyet kaphatnának rajta kívül más egykori, de élő alkotók is, a helyhez kötődő népi mesterek, az árapataki keresztszemesek jelenleg is élő szakértői, a népművészeti író Lőrinczi Etelka munkái, a jeles tojásíró asszonyok, Moldovan Nicolae nyugalmazott előpataki tanító, faragómester és monográfiaíró faragványai vagy – miért ne? – a kopjafakészítő Molnár Sándor és az előpataki népi szobrászok és üvegművesek. Egyelőre csak a bemutatóhely vagy egy tágasabb szoba megszerzése mutatkozik nehezebben megoldhatónak, de ezen is segítünk – sorolták a községvezetők. Az közeledő új tanévre való tekintettel belső javításokat végeztek és meszeltek az előpataki régi iskolában, és a hetei cigány iskola teljes belső felújításon esett át – mondták. Nekünk csak az eddig megszervezett két falunap alkalmával volt lehetőségünk úgymond „kirukkolni” a hely értékeivel, a megőrzésre szoruló hagyományainkkal – jelezték a helyi vezetők. – Így például az idei falunap egyik jelentősebb eseménye volt a Sepsiszentgyörgyön élő Moldovan Nicolae, mindenki Nicu bácsija Előpatakról szóló kötetének bemutatója, mely szintén írott hagyománymentés.
Nem őrzik Béldi gróf emlékét
Vegyes érzelmekkel sétáltunk ki az Árapatak feletti hegylábi dombokra, ahol az osztrák csapatok által felégetett gróf Béldi-birtok emlékét idéztük fel. A háromszéki önvédelmi harc idején, 1849. január 3-án itt írták alá a nevezetes, de rövid ideig tartó, úgynevezett árapataki békeszerződést. Ezt az árapataki, a német nyelvet is beszélő Béldi Gergely továbbította Gedeon tábornokhoz, illetve Heydte századoshoz – annak ellenére, hogy kevéssel a békekötés előtt Heydte feldúlta és felégette árapataki kastélyát, az ügy fontossága miatt vállalta az ellenséggel való egyezkedést. Az osztrákok a fegyverszünet ideje alatt is fegyverkeztek, így akkor a székely hadvezetés felmondta a békét. A Béldi-birtokból mára szinte semmi nem maradt meg, s nemhogy az árapataki békekötést emléktáblával jelölte volna meg a hálátlan utókor, a falu vagy annak magyar egyháza, de még a Béldi család hegy tetején trónoló síremlékeit is pusztulni hagyták. Néhány évvel ezelőtt megjelent a faluban egy Svédországban lakó Béldi-ivadék, s családjának múltja felől érdeklődött. De mert itt senki nem tudott mondani semmit – ki is tudhatott volna (?) –, s nem talált megfelelő vendégfogadóra, adatot szolgáltató személyre, őseinek sírköveit sem találta meg, letörten távozott!
Erősdi magyar napok
Hogy mégis él, és összetartó kis közösséget alkot még az árapataki magyarság, arról a helybeli református egyházközség vallásos eseményei is tanúskodnak. Megújult ősi templomuk, s miként láttuk, óvni akarják az árapataki magyar múltat őrző temetőjüket, látogatásunk alkalmával még dolgoztak annak bekerítésén. A templomban őrzik a falu patrónusa, a Geréb család 1602-ben beépített epitáfiumát, a helybeli keresztszemes kézimunkákat, a déli portikusz előtt Jancsó Tamás (1786–1856) református lelkész síremlékét, aki 38 évig szolgálta a helyi gyülekezetet, s akinek leszármazottjai a magyar orvostársadalom jeles személyiségei voltak: az orvostudós és a szakíró dr. Jancsó Miklós.
– Az ősszel istentiszteleten ünnepeljük meg a most folyó munkálatok befejezését – tájékoztatott Fülöp Gál László helybeli lelkipásztor.
A székföldi ünnepkörhöz kapcsolódnak a megyei tanács által kezdeményezett háromszéki belső szórványprogram székföldi – erősdi és hidvégi – rendezvényei. Mindezt Kiss Csillától, a megyei tanács munkatársától tudtuk meg.
– Erősdön szeptember 6-án a megyeiek és az erősdi magyar egyház közös szervezésében tartjuk az Erősdi Magyar Napokat. Ez az első ilyen jellegű rendezvény lesz Székföldjén. Nagy János egykori erősdi református lelkipásztor emlékére építjük fel az ünnepség egy részét. 1919 és 1949 között ő volt a gyülekezet lelkipásztora, s nevéhez kötődnek a falu korabeli pezsgő magyar művelődési életének emlékei, megvalósításai, nemkülönben pedig a Kós Károly-féle erdélyi rusztikus építészet vonásait magán viselő erősdi református paplak építése – tájékoztatott Ráduly-Baka Zsuzsanna erősdi református lelkész.
Kiss Csilla azt is elmondta: a programot a tervek szerint ki fogják terjeszteni, tudaterősítő programokat szándékoznak szervezni Hidvégen és Árapatakon is, és jelen lesznek az Előpatakon esedékes borvízünnepen is.
