Kézdivásárhelyen az Őszi Sokadalomkor székelyföldi klaszterekről tartottak konferenciát a Vállalkozói Inkubátorházban. Az Asimcov által szervezett gazdasági fórumon elhangzott: Vajda Lajos, a Klaszterek Országos Szövetsége alelnöke, az Asimcov ügyvezető igazgatója kezdeményezésére a Központi Régióban klaszterkonzorciumot hoztak létre, amely a különböző területeken tevékenykedő klasztereket egyesíti. Ugyanezt Székelyföldön is szeretnék megvalósítani, ezt a célt szolgálta a pénteki konferencia, ahol faipar, zöldenergia, mezőgazdaság és élelmiszeripar, vidéki és agroturizmus, textilipar, nyomdaipar és vidékfejlesztés témákban hangzottak el előadások, illetve bemutatkoztak az ágazatokban működő vagy szervezés alatt álló klaszterek.
A konferenciát Papp Zoltán, az Asimcov kézdivásárhelyi elnöke, Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke nyitotta meg. Bokor Tibor szerint a tanácskozás legfontosabb üzenete, hogy a székelyföldi megyék együtt akarnak gondolkodni és cselekedni, és reményét fejezte ki, hogy a klaszterek vezetői hasonlóképpen képzelik el Székelyföld jövőjét. Bokor arról is beszélt, hogy ha minden a terv szerint halad, már idén ősszel át tudják adni az egyik ipari parkot, jövőre pedig a másodikat is. Kézdivásárhely tárt karokkal várja a vállalkozókat – összegzett a polgármester, aki arra is felhívta a vállalkozók figyelmét, hogy városa kedvező hely a befektetők számára, hiszen nagyon alacsony adókulcsot alkalmaznak. Borboly Csaba arról számolt be, hogy idén márciusban Hargita megyében csíki faipari klaszter alakult, a Hargita Wood. Szerinte csak a köz- és magánszféra összefogásával, az erdők ökológiai, gazdasági és társadalmi szerepének tudatában lehet erdei erőforrásainkat a helyi közösségek szolgálatába állítani. „Célunk, hogy a székelyföldi erdőkben fenntartható erdőgazdálkodás folyjon, és hogy a kitermelt fa a lehető legmagasabb feldolgozási szinten hagyja el a térséget. Ezáltal minél több embernek biztosítanánk munkahelyet, és a megtermelt jövedelem a helyi közösségeket gazdagítaná” – emelte ki Borboly, aki ugyanakkor egy olyan fórum létrehozását is szorgalmazta, ahol az erdővagyon felhasználásában és értékesítésében érintett minden szereplő számára lehetőség nyílik a párbeszédre, és amely akár jogszabályjavító indítványokat is képes megfogalmazni. A tanácskozáson az is elhangzott, hogy tervezik egy székely bútoripari márka létrehozását, amelyhez csatlakozhatnak a meghatározott minőséget teljesíteni képes vállalkozások. Ez elsősorban a romániai piac elérésében jelentene nagy előrelépést, de ösztönzően hatna a feldolgozók hálózati szerveződésére is.
A továbbiakban szó esett az erdei gyümölcsök és gombák szervezett gyűjtéséről, tárolásáról és feldolgozásáról, valamint a szakoktatás fontosságáról. A szomszéd megye tanácsának elnöke szerint nagyon nagy a szakértelem hiánya a korszerű és a régi anyagok közös felhasználásának terén, ezért el kellene sajátítani és továbbadni az idős mesteremberek tudását. Növelni kell a szakma becsületét, és támogatni a szakoktatást a szakmunkásképzőtől a technikumokon keresztül az egyetemi oktatásig, a szakembereket pedig haza kell vonzani megfelelő körülmények megteremtésével. Borboly Csaba a Régiók Bizottságának állandó tagjaként a fenntartható épületekről készít jelentést, így javaslatokat fogalmazhat meg az új EU-s erdőgazdálkodási stratégia mentén. Arra bátorította a jelenlévőket, hogy észrevételeikkel, javaslataikkal keressék meg, hisz a közös gondolkodás mindig eredményesebb.
Tamás Sándor kiemelte, hogy a politikum, az önkormányzatok feladata nem a munkahelyteremtés, hanem a vállalkozások lehetőségeinek megteremtése, segítése. Ennek fényében emlékeztetett arra, hogy a térségben a politikum az önkormányzattal és a vállalkozókkal közösen először Sepsiszentgyörgyön hozott létre inkubátorházat. Azt is elmondta, EU-s támogatással Erdélyben összesen hét ipari park épül, amiből három Kovászna megyében. „Meggyőződésem, hogy Székelyföldön ipart kell teremteni – hangsúlyozta –, hiszen ipar nélkül nincs jövő, és nyilván elsősorban nem a nehéz-, hanem a könnyűiparra gondolok.” Rendkívül fontos tényezőnek nevezte, hogy jelen pillanatban Háromszéken tizenöt nadrággyár működik mintegy tízezer alkalmazottal. Ha a lakosság számarányát vesszük figyelembe, Székelyföldön Háromszéken – Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen – történt a leghatékonyabb munkahelyteremtés, tavaly három nagy ipari egységnek köszönhetően 1200 új munkahely jött létre, míg idén folyamatban újabb 1200 munkahely létrehozása, jövőre pedig 500 és 1000 közötti lesz ez a szám.
A konferencián továbbá azt a korszerű társulási formát ismertették, amely szélesebb körben tudja egyesíteni a térség gazdasági fejlesztésének szándékával szövetkező erőket. A valamely klaszterhez csatlakozott cég egyes esetekben előnyt élvezhet a pályázási lehetőségek tekintetében is – hangsúlyozta Bagoly Miklós Levente Asimcov-elnök. A gazdasági fórum második felében a székelyföldi klaszterek mutatkoztak be, beszámolva eddigi munkájukról.
