A statisztikák szerint Szerbia lakossága évente 30 ezer fővel, azaz egy kisebb város teljes lakosságával csökken. A mérleg másik oldalán pedig van 5264 család, amely öt vagy több gyermeket vállalt, a népességgyarapítás irányába tett lépéseiket azonban az állami szervek nem támogatják. Ennek oka az, hogy a hatályos törvények szerint csupán négy gyermeket támogat az állam, a többi utód a szociális rendszerben „láthatatlan” marad.
A gyermekekért járó támogatásokat azonban további feltételekhez kötik: az a négygyermekes család például, amelynek havi bevétele meghaladja a 48 300 dinárt (kb. 1800 lejt), már nem jogosult semmilyen szociális juttatásra.
Az illetékes minisztérium tájékoztatása szerint a támogatások meghatározásakor az Egészségügyi Világszer­vezet (WHO) ajánlásait vették figyelembe: négy szülés lehet biztonságos az anya és a születendő gyermek számára, minden további várandósság kockázatot hordoz mindkét félre nézve.
Más európai országok ezek szerint nem mindig veszik figyelembe a WHO ajánlásait, Németországban például minden megszületett gyermeket nagykorúságáig támogat az állam havi 154–179 euróval. Ha nem is ilyen magas összeggel, de Svédország, Ausztria, Írország, Fran­ciaország, Belgium és Finn­ország is támogatja a nagycsaládosokat, és nem diszkriminálja negatívan egyik gyermeket sem.
Születésserkentő intézkedésekre mindenképpen szükség lenne a 7,2 milliós Szerbiában, ebben mindenki egyetért. A statisztikák szerint egy családra átlagosan 1,6 gyermek jut. Ez százalékosan azt jelenti, hogy a házaspárok 30 százalékának nincs gyermeke, 51,8 százalékának csak egy utódja van, míg az összlakosság 40 százalékát teszik ki a kétgyermekes családok. Nagyon kevés a három (6,7 százalék), négy (1,1 százalék) vagy több (0,4 százalék) gyermekkel rendelkező házaspár. Nyolc vagy több gyermeke a 2011-es népszámlálási adatok szerint 321 családnak van. (MTI)