Az azóta összeállított, egy köztes szavazással tavaly elfogadott, júliusban véglegesített új kompromisszumos javaslat engedményeket tesz azoknak a tradicionalista egyházkerületeknek, amelyek egyelőre elvetik a női püspökök szolgálatát. Ezek a közösségek kérhetik, hogy náluk férfi püspök szolgáljon.
Ettől függetlenül azonban az anglikán egyház részéről elhárult a nők püspöki rangra emelése elől az utolsó akadály is, miután a szinódus mindhárom háza ötórás vita után a kellő kétharmados többséggel megszavazta az ehhez szükséges reformjavaslatokat. A másfél évvel ezelőtti, váratlanul sikertelen voksoláson mindössze hat szavazat hiányzott ehhez.
Női lelkészek már két évtizede szolgálhatnak az anglikán egyházban, és a szinódus már hat éve, 2008 júliusában – akkor még csak egy elvi jelentőségű állásfoglalás formájában – elfogadta a női püspökök szolgálatának engedélyezését. Az ügy azonban azóta is folyamatos feszültség forrása az anglikán unión belül, és az ellentábort alkotó tradicionalisták rendszeresen tömeges kivonulással fenyegetőznek. Az időközben megtartott köztes szavazásokon kétszer is előfordult – legutóbb 2012 novemberében –, hogy, bár a többség a női püspökök beiktatására voksolt, az ennek irányába vezető reformok tényleges elindításához nem volt meg a szükséges minősített többség.
Az egyházi testület tavaly nyáron úgy döntött, hogy gyakorlatilag elejétől újrakezdi a folyamat előkészítését. Ennek első lépéseként létrejött egy szakértői bizottság, amely felvázolta a szükséges intézkedések tervezetét, és erről ismét elkezdődött a vita, amelynek fontos állomása volt az alapelvek elfogadásáról szóló tavalyi voksolás. Ez vezetett a reformcsomag végleges elfogadását jelentő, immár eredményes júliusi szavazáshoz.
A női püspökök szolgálatának engedélyezése az anglikán világunió legfőbb vallási méltósága, Justin Welby canterburyi érsek sikere, akit alig másfél éve iktattak be tisztségébe. Elődje, Rowan Williams, aki 2012 végén vonult nyugállományba tízévi szolgálat után, egyöntetű korabeli egyházi és sajtóvélemények szerint mindenekelőtt a homoszexuális papok, illetve a női püspökök beiktatásának ügyében jó ideje dúló belső egyházi vita miatt döntött a távozás mellett.
Ezek a viták az elmúlt évtizedben többször is a szakadás szélére sodorták az anglikán egyházat. Az általában középen álló, de egyes egyházjogi reformok ügyében inkább a liberálisok felé hajlónak tekintett Williams közvetítői és békéltetői szerepét mind a konzervatív tradicionalista, mind a reformpárti liberális egyházi tábor nagyra becsülte, ám távozási szándékának 2012. márciusi bejelentése után, a BBC-nek nyilatkozva a volt érsek alig burkolt utalást tett arra, hogy e belső viszály felőrölte. (MTI)